Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
Hasi hagymáz. 33 kezik és kifejezettebb az érlökés kettős volta, annál hamarább várhatjuk a szív hiányos működésének beköszöntését. Gyengült szívműködésnél az üteres vérnyomás kisebbedni, a véráram lassúlni fog és a vér inkább fog a visszerekben fölhalmozódni. Ebből következik, hogy az érlökés szapora és kicsiny voltán kívül, a gyengült szívműködés a fellépő cyanosis által, és az által árulja el magát, hogy nagyfokú általános hő mellett a környi részek (végtagok, orr stb.) hűvösek. Szívhelhávtya-, szívburoklob ritkán bár, de hagymázlioz szegődhetnek; szembetűnőbb kórodai tüneteket nem mindig okoznak és meglepetésektől e tekintetben csak szorgos objectiv vizsgálat óvhat meg. — A szívműködés gyengesége folytán a szívben, a viszerekben thrombus-képződés jöhet létre ; utóbbi többnyire az alsó végtagok egyikén vagy másikán történik, melyen az eltöme- szelt visszér fájdalmas, vastag köteg gyanánt érezhető át, a végtag vizenyős lesz; a vérkeringés azonban, habár olykor lassan, helyre szokott állni. Ezek a rögök a tüdőbe juthatnak, hol a tüdőütér ágait eltömeszelhetik. Máskor az alvadék a bal szívből eredhet és a nagy vérkör különböző területén embóliát eredményezhet. — A szívgyengeségnek egyik súlyos következménye a tüdővizenyő, mely oly gyakran képezi hagymázban elhaltaknál, a szorosabb értelemben vett liagy- máztüneteken kívül, az egyedüli számbavelietőbb elváltozást. Valószínűleg a véredényfalak kóros elváltozásában találja magyarázatát azon vérzést hajlam, melynek következtében hagymáz betegeknél olykor a legkülönbözőbb szervekben, űrökben és felületeken találunk vérzést s melyek néha a lefolyást igen komolyan befolyásolják. A lépben véres tömülés (infarctus) fejlődhetik, mely alig képez élőben tüneteket, miután az esetleges lépnagyobbodás részint haspuffadtság miatt nem kórismézhető, és ha igen, más magyarázatot is enged ; léptáji fájdalmakról pedig a kábult betegek nem panaszkodnak; nem szabad azonban felednünk, hogy ez úton hashártyalob jöhet létre. Léptályog és léprepedés csak ritkán észleletnek. Bőr. A bőr az első és második időszakban forró és száraz, csak itt-ott (járomcsontok táján) mutat tartósabb pírt; a későbbi időszakban szokott meleg volta daczára a nyakon és hason izzadtságra bír hajlammal, mit kedvező jelnek tartanak. Az üdülési szak közeledtével az izzadás is erősebb ; ilyenkor szoktak a nyak- és hastájon apró gombostűfejnyi, lencsényi víztiszta bennékkel telt hólyag- csák (sudamina) föllépni. Összeesés létrejötte a bőr hidegségével és izzadásával jár, úgy szintén a szívműködés gyengesége. — Az első hét végével, vagy a második hét elején a hason, a mellkas alsó részén roseola-szerű kiütés lép fel, mely a fentebb leírt tulajdonságokat mutatja. Vannak azonban esetek, melyekben igen nagy számmal lép fel és ilyenkor még a nyakon, végtagokon is észlelhető. Eendesen nem szokott valamennyi egyszerre megjelenni, hanem több napon át, és míg egyesek múlnak, mások újra fejlődnek. Súlyos esetekben sötétebb színűek és ujjnyomásra nem múlnak el, tehát nem vérbőségen, hanem vérömlenyen alapúinak, miért is a kiütésnek ez az alakja mindig kedvezőtlen jelentőségű. Z>r. Purjesz Zsigmond : A belgyógyászat tankönyve.
