Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
Geny-evvérűség. Rejtélyes geny-evvérűség. 161 túlhaladja, perczenkint 60—80 lesz. Ily esetekben többnyire találunk tüdő-mell- hártyalobra mutató jeleket és miután gyakran a súlyos általános tüneteken kívül egyéb eltérést nem találunk, hajlandók lehetünk minden tünetet a légzési szerv bántalmából származtatni és pedig annál inkább, mivel a bőrnek, a szem tülkhártyájának egyúttal jelenlevő kis mérvű sárgasága ily bánta,lomnál elég gyakran észlelhető. Azonban egy új rázó hideg, vagy a később említendő tünetek egyike e véleményünket csakhamar megingatja. — Az érlökés gyakran szaporább, mint a láznak megfelelne, rendetlen is lehet. Ha ilyenkor a láz félbenhagyó természete mellett a szívhangok tisztátlanok, vagy kifejezetten zörejesek, méltán gondolunk fekélyesedo szívbelhártyalobra, még inkább akkor, ha a bőrön vérömlenyek vannak, vagy más szerveken vannak oly jelek, melyek az edények eltömeszelésére mutatnak. Ez esetekben a genyvérűség egyéb tüneteinek, nevezetesen kiindulási pontja ösmeretének hiányában gyakran önálló szívbelhártya- lobot veszünk fel, bár ez a tünetek lánczolatában csak egy szem. Megjegyzendő azonban, hogy a szívhangok néha a billentyűk jelentékeny boncztani eltérései daczára tiszták és ekkor a szívbelhátyalob figyelmünket egészen elkerülheti. — Ha a szapora légzés, fokozott szívműködés és folytonos láz mellett, helyi tüneteket nem találunk, könnyen gondolhatnánk heveny szemcsés giimöre. Utóbbi ellen szólna kiterjedtebb hörghurutnak, valamint valamely sajtos gócznak hiánya; míg biztosan felvehető ez, ha az érhártáyán gümők mutathatók ki. — A nagyfokú lázat kisérő agyi tünetek nincsenek mindenkor az agyban és hártyáiban lefolyó genyes lob által feltételezve, míg máskor fellépő hűdések árulják el az agy-gerinczvelőnek durvább boncztani elváltozását. Ha ezek kiválóan lépnek előtérbe, az agynak és hártyáinak önálló megbetegedésére gondolhatnánk, bár ezek nem szoktak lépnagyobbodás által kisértetni, mint a genyvérűség. — Az ízületi fájdalmak gyakran vannak az ízületek daganata, pírja által kisérve úgy, hogy e körülmény, valamint a nagy láz könnyen emlékeztethetnek heveny sok-ízületi csúzra. Gyanúsabb már az, ha az ízületekben vagy azok körül geny- gyidein mutatható ki, miután köztudomásúlag az ízületek heveny csúza ritkán jár genyedéssel. — Az izmokban levő genygyillem nem mutatható ki mindenkor pontosan; ha kimutatható, az ízületfájdalmak és a status typhosus mellett nagyban emeli a genyvérűség jelenlétének valószínűségét. Még csak a közel múltban is volt alkalmunk a kórodán ily esetben az izomtályog segélyével később a bonczolat által is igazolt kórismét cryptogen genyvérűségre tenni. — Legkevésbbé útbaigazítók a hasűri szerveken észlelhető változások, bár azok fontos eltérések székhelyei lehetnek. A lépnagyobbodás, mely oly számos fertőző kórnak kisérője, a kórismére legkevésbbé értékesíthető, ép oly kevéssé a máj nagyobbodása. Nagymérvű haspuffadás és bő hasmenés igen gyakori kisérője a genyvérűségnek s ha egyéb tünetek vannak jelen, fontos kórismészeti becscsel is bír: de csupán általános tünetek mellett még könnyebben terelhetik kórisménket hagymáz felvételére, főleg ha egyúttal csípőtáji korgás is van kifejlődve, mint az némely esetben észleltetett. Azonban a hasi hagymáz sokkal lassúbb kezdettel és lefolyással bír, mint a genyvérűség. — A néha kifejlődő veselob fehérjevizeléssel, vörös és fehér vérsejteknek, hengereknek jelenlétével alig 11 Dr. Purjesz Zsigmond : A belgyógyászat tankönyve.
