Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
160 Általános fertőző bántalmak. görcsök képezik a tüneteket. Ezekhez járulnak még fekérjevizelés, sárgaság (melyről még nincs kiderítve, hogy hepatogen vagy liaematogen természetü-e), száraz nyelv, nagyfokú erőtlenség, öntudutlanság, szóval a status typhosus ismert jelei: úgy hogy nem lehet csodálni, ha a genyvérűség eme rejtélyes alakjai agyhártyagyuladással, súlyos szövődményekkel járó hagymázzal, heveny szemcsés gümősödéssel, húgyanyvérűséggel, ízületi csúzzal és egyébb bántal- makkal tévesztetnek össze, mint azt már Leube hangsúlyozta. A lefolyást és kórtünetek különféleségét általában igen találóan írja le Leube : Látszólag minden előzmény nélkül, miután valamely tekintetbe sem vett könnyű bőrsértés ment előre, a beteg hirtelen rázó hideg, nagy láz által lepetik meg ; egyidejűleg hányás, hasmenés állhat elő ; majd fájdalmas lesz egy ízűlet, főleg mozgásnál. A további lefolyásban több ízület is érzékeny lesz, nemkülönben a csontok és izmok. Csakhamar az idegrendszer súlyos zavarai is kifejlődnek, kábálomba jut a beteg, melyben folytonosan érthetetlenül beszél és nyög. E mellett különféle izmokban lépnek fel rángások, görcsös összehúzódás ; a bőr txilérzékeny, mely tünetek később hűdések, a bél és hólyag önkéntelen kiürítése által váltatnak fel. Később a nyákhártyákon, a bőrön vérzések jönnek létre, utóbbin különféle kiütések fejlődnek. Az érlökés szapora, esetleg rendetlen, a szív harántirányban meg van nagyobbodva, a szívhangok tisztátlanok, helyettük zörej hallható, vagy mindezek hiányoznak. Szívburok- és mellhártyalob tünetei előfordulhatnak, míg a tüdő vizsgálata gyakran nem mutat eltérést, legalább csúcsi hurutot nem. A lép nagyobb, a vizelet fehérje-tartalmú, a vérben fehér vérsejtek meg lehetnek szaporodva. A láz részben igen magas, részben félbenliagyó ; a szem fenekén gyakran látni vérömlenyeket. Ily tünetek alatt rendesen rövid idő, ritkábban hetek mvdván, bekövetkezik a halál. Vannak azonban gyógyúlással végződő esetek, melyekben a helyi elváltozások mérsékeltek, a láz enyhébb, az általános tünetek lassan javulnak; ez esetek mindenesetre a sokkal kisebb számot képezik. A főbb tünetek részleteit illetőleg röviden a következőket mondhatjuk r A bántalom gyakran kezdődik rázó hideggel, mely fokozódott hőnek ád helyet. Más esetekben a rázó hideg hiányzik és a bántalom kezdetét a nagyobb ízületeket és gerinczoszlopot ellepő csúzszerű fájdalmak képezik; Wagner-nek a lipcsei kórodán észlelt 19 esetében 11-nél hiányzott a rázó hideg, míg ama csúzszerű fájdalom többnyire jelen volt. — A hőmenetre nézve általában háromféle szabányt lehet megkülönböztetni. Némely esetben a hő nagy ingadozásokat mutat, magas hőfok mély sülyedéssel váltakozik. Ez ugyan ritkán történik oly szabályos mozzamban, mint váltóláznál észlelhető, de néha még ez is meges- hetik; a későbbi rohamok ép úgy kezdődhetnek rázó hideggel, mint az első,, úgy, hogy az első napokban azt hiszszük, miszerint maláriával van dolgunk. — Az esetek második csoportjában a hőemelkedés folytonos és egyáltalán nem mutatja a geny vér őségnél szokott nagy ugrásokat; míg a harmadik csoportbeli eseteknél a hőmérsék folytonosan magasabb a rendesnél, de időnkint súlyosbodik (41° C.-ig és azon felül). A lázzal egyidejűleg a légzés is szapox*ább lesz ; de míg némely esetben arányban van a hővel, máskor a szokott arányt messze
