Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
Járványos agy- és gerinczvelöhártyaiob. 147 zíti, a masseterek görcse, mi által különben is ominosus jelentőségű trismus fejlődik. — Fülzúgás eleintén, később nehéz hallás ritkán hiányzik. — A gerinczagyi idegek izgatottsága, eltekintve tarkó- és gerinczoszlop izmainak a már fentebb említett merevségétől, különösen a korai tünetek közé tartozó, túlérzékenység által árúlja el magát, mely utóbbi legjobban van kifejlődve az alsó végtagok bőrén ; a bőr gyengédtelen érintése iránt a betegek igen érzékenyek. Később az érzékenység eltompul, részint a beteg zavart öntudata, részint az érző idegek hűdése következtében. — A bőrön gyakran jelentkező kiütések néha kétoldalt arányosan lépnek fel (Ziemssen). Leggyakoribb az ajksömör (herpes labialis, facialis); ezen kívül vérömlenyek, rózsacs stb. lettek észlelve. A bőrnek élesebb tágygyal (pl. körömmel) való érintésére piros csík fejlődik, mely szélesebb és hosszabb időn át áll fenn, mint rendes viszonyok között. Azok után, miket a kórboncztani tünetek között az agyvelőben előforduló kóros elváltozásokra nézve mondottunk, könnyen érthetők a betegség folyamán olykor észlelt féloldali, kétoldali híídés, aphásia, körülírt görcsök es hüdések. Az idegrendszeren kívül más szervekben is mutatkoznak eltérések, melyek azonban részben másodlagosak. Az emésztési szerveken, a már említett hányáson kívül étvágytalanság, székrekedés, máskor hasmenés észleltetett. Olykor a láz daczára bő vizelés lehet jelen, máskor a polyuria inkább az üdülésben mutatkozik ; ilyenkor található néha a vizeletben czukor. Inkább másodlagos bánta- lomnak tekintendők: tüdőlob, hólyaglob. A hőmenet később sem mutat határozott szabányt; túlságos magas fokú hőmérsék ritkán észleltetett, többnyire 40° C.-on alól mozog az, nagy ingadozásokat mutatva ; a többi tünetekkel általában nincs arányban. Súlyos esetek napokig lehetnek lázmentesek; olykor a hőemelkedés a reggeli, az alábbhagyás az esti órákra esik (typus inversus). Halálosan végződő eseteknél a halált megelőzőleg olykor hyperpyreticus hőfokok (42 -43° C.) észlelhetők. A meningitis cerebrospinalis lefolyásra' nézve nagy különbségeket mutat. Vannak esetek, melyeknél az agyi tünetek rohamosan fejlődnek, úgy hogy nehány nap, sőt óra alatt bekövetkezik a halál. Ily esetekben a betegek korán lesznek öntudatlanok; a tarkó és gerinczoszlop izmainak tetanicus görcse, nagymérvű és többnyire általános görcsök lépnek föl (Mening. foudroyante; Mening. cerebrosp. siderans). Vannak szintén igen súlyos tünetekkel kezdődő esetek, melyeknél azonban azok nehány nap múlván engednek és aránylag gyorsan javúlnak. Ilyeneknél 8—14 nap múlván a hűdési tünetek, ha már kifejlődve voltak, enyhülnek, ép úgy az izgatottsági tünetek: a tarkómerevség, a főfájás, az érzékszervek és bőr túlérzékenysége elmúlnak. — Hosszabb lefolyású középsúlyosságú esetekben a tünetek 2—4 hétig elhúzódhatnak, mielőtt a lassú javulás mutatkoznék, vagy kimarad ez és az izgatottsági tünetek, főfájás, elmetévengés, túlérzékenység helyét mindinkább hűdési tünetek váltják föl. öntudatlanság, egyes agyidegeknek, a végtagoknak hűdése, vizeletnek, bélsárnak maga alá bocsátása lép föl. Az érlökés igen szapora, kicsiny, a bőr hűvös lesz és tüdővizenyő tünetei között bekövetkezik a halai. 10*
