Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
Mocsárláz. Váltóláz. Hideglelés. 139 D) Alábbhagyó, folyton tartó mocsárláz. Febris mala- rica remittens-, contijiua. A malária ezen alakjai ép úgy, mint a veszélyes alakok, nálunk is előfordulnak oly tájakon, hol a malária honos; tulajdonképi hazájok azonban Európán kívül, a tropicus vidéken van. Jelleme ezen alaknak, mint azt neve is mutatja, abban áll, hogy a láz lefolyásában nem mutatkoznak félbenhagyások. Váltólázzal azonos eredetüket mutatják azok az esetek, melyekben alábbhagyó, vagy folyton tartó láz átmegy közönséges váltólázba, vagy megfordítva. E kóralak, mint a malária általában, könnyebb és súlyosabb fokban léphet fel; de még a könnyű alakoknál sem hiányzik a súlyos fertőzés általános kórképe, melyhez heves gyomorfájdalmak, hányás, hasmenés társúlnak. A lép megnagyobbodik, orrvérzés, hörghurut lép fel, mi által e folyamatot, ha hozzá elmetévengés, száraz nyelv stb. társúl, könnyen lehet hagymázzal összetéveszteni ; e tévedésből különben részint a rövidebb tartam, a nagy alábbhagyásokat mutató szabány nélküli láz, valamint az arezon mutatkozó sömör, rendesen megóv. Könnyebb esetekben 5—8 napi tartam után bő izzadás kiséretében tökéletes gyógyulás áll be, vagy a súlyos tünetek elmúlnak és szabályos váltóláznak adnak helyet. Súlyosabb esetekben nemcsak az általános «typhosus» tünetek erősebb mérvben kifejezettek, hanem egyéb súlyos szövődmények is társúlnak az előbbiekhez, mint: nagyfokú lépdaganat, orr-, vesevérzések, dysentericus ürülék, tüdőlob, sárgaság, májtályog, általános görcsök, melyek a kórképet uralva, a tájékozást még inkább nehezítik. A láz rendetlen, sxilyosbodások nagy alább- hagyásokkal váltakoznak. A betegek gyorsan gyengülnek, szenvtelenek lesznek, mi mellett az említett tüneteknek majd egyike, majd másika lép előtérbe. A javulás ily esetekben sincs kizárva, bár nem gyakori. Súlyos esetekben a halál már nehány napi tartam után részint görcsös tünetek, részint fokozódó szívgyengeség tünetei között következhetik be. E) Elsődleges mocsárgerji senyv. Cachexia malariea. Malária-vidéken lehet észlelni, hogy oly egyéneken is — olykor a lakosság jelentékeny részén, — kik nem szenvedtek kifejezett váltólázban, bizonyos táplálkozási zavarok fejlődnek ki, melyek hasonlítanak azokhoz, minőket elhanyagolt, hosszan tartó váltóláz után látunk fellépni. Az elsoványodott, szennyes- sárgás színá, izzadásra hajlamító bőrrel bíró betegek, szédülésről, étvágytalanságról, gyomortáji és a végtagokban fellépő fájdalmakról panaszkodnak. A betegek ereje már koi-án feltűnően hanyatlik, kedvetlenek lesznek és súlyos beteg benyomását teszik már akkor, midőn még nagyobbmérvű helyi változások nem mutathatók ki. Majd emésztési zavarok lépnek fel, úgy mint hányás, hasmenés, váltakozva szorulással. A lép és máj megnagyobbodik. A vizelet fehérjetartalmú lesz. Súlyosabb esetekben vérzések léphetnek fel a bőrben, nyákhártyákon,
