Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)

Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába

Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába. 13 kellene törekednünk, hogy a talajnedvesség ne változzék; egyaránt nedves vagy száraz állapotban kellene a talajt tartani, hogy a talajlégtől a lakó- és tartóz­kodási helyek meg legyenek óva, hogy az emberek közelében lehető legnagyobb tisztaság honoljon. Hogy mily nehézségekkel jár e feladatok teljesítése, hogy egyesek elszigetelt törekvése ez irányban czélhoz nem vezethet és hogy elemi folyamatok ezen czél kivitelét olykor lehetetlenné teszik, azt külön hangsúlyoz­nunk nem kell. Hogy azonban tervszerű következetességgel kivitt rendszabályok mily üdvös hatással bírhatnak, azt legjobban mutatják az Olaszország egyes vidékein eszközölt talajszárítási kísérletek, melyeknek sikerült az ott honos maláriát, csaknem tökéletesen megszüntetni. c) Oda kell törekednünk, hogy a kórnemző szervezetek ne jussanak az embert környező közegekbe és magába az emberbe. Bár még nincs minden bántalomra nézve végkép eldöntve, hogy ezen szervezetek mely közegekben tartózkodnak és mely úton jutnak az emberbe: mégis tág tér nyílik ez irányban teendő óvintézkedésekre, ha úgy a levegőt, mint a vizet sikerűi eme szerveze­tek bejuthatásától megóvnunk, miután leginkább ez a két közeg az, mely a kérdéses szervezetekkel szemben, úgy tartózkodásukat, mint az emberi testbe való bejutásukat illetőleg, leginkább jöhet számításba. Lakásaink oly módon való rendezése, hogy a talajlóg csak kellőleg megszűrve, vagy épen ne jusson lakószobáinkba és miután a talaj szennyezésénél az ürüléknek nagy szerepe van, e szennyezés meggátlása: a kivihető és kétségtelen előnyös intézkedések közé tartoznak. Ép oly jó hatásúnak várható, sőt annak is bizonyúlt a városok­nak tiszta, szennyezetten ivóvízzel való ellátása. Baselben p. o. a hegyi víz bevezetése előtt 1000 lakosra 90 hagymáz esett, a bevezetés után csak 21. — A bécsi wiedeni kórházban a forrásvíz bevezetése előtt évenkint 457 hasi hagy- mázban szenvedő beteg lett felvéve; a forrásvíz bevezetése után az évi átlag 47-re apadt. Hasonló viszonyokat mutatott ki Fodor Budapestre vonat­kozólag. d) Miután oly kevéssé van hatalmunkban annak biztos meggátlása, hogy eme kórnemző szervezetek ne jussanak az emberek környezetébe, szükséges az egyes egyéneknek is bizonyos óvszabályokat követni, továbbá oly eljárást foga­natosítani, melynek segélyével a netalán közénk jutott kórnemző szervezetek ártalmatlanná tétessenek; ez eljárást fertőztelenítésnek nevezik. A részlete­ket illetőleg erre nézve is az egyes bántalmak részletezésénél mondandókra utalunk. E helyen csupán a szokásos fertőztelenítési módokat akarjuk röviden ösmertetni.* Használtatik: 1. Kaliszappanoldat, melyet úgy nyerünk, hogy 15 gramm hamanyos szappant (sapo kalinus) 10 liter langyos vízben feloldunk. 2. Carbololdat: Acid, cárból, depurat. 1 : 20 langyos vízben oldva. 3. Sublimat oldat, melyet úgy nyerünk, hogy kész (1 : 1000) oldatból, egy * Zsinórmértékül e tekintetben a porosz kormány 1883-diki augusztus 15-én kibocsá­tott rendeletét használtuk.

Next

/
Thumbnails
Contents