Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)

Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába

részt öt rész vízzel elegyítünk. Ezen oldatok a betegtől származó ruhaneműek, bútorok stb. fertőztelenítésére szolgálnak.

4. Carbolgőz; közönséges spray-készülékkel készíttetik az előbbi carbol- oldatból.

5. Ghlergőz; ezt úgy állítjuk elé, hogy lapos porczellán- vagy kőedénybe bizonyos mennyiségű (középnagyságú szobára 1 kilogramm számítható) chlor- meszet s ugyanannyi sósavat öntünk; a gőzök nagy faj súlya miatt az egyes edényeket a szobában különböző magasságban kell elhelyezni, ajtót, ablakot 12 óráig zárva tartani.

6 .Kénessav; nyeretik kén elégetése alkalmával; az elégetést vasserpenyőben eszközöljük, egy kiló ként számítva egy szobára.

7. Ritkábban használtatnak : brom, jód, chlor-zink, mustárolaj, kén- köneny.

8. A magas hőmérsék, és pedig úgy száraz meleg, mint vízgőz alakjában, leginkább e czélra berendezett fertőztelenítő épületekben és készülékekben volna végrehajtható.

9. Az elégetés; leginkább kevésbbé értékes tárgyakkal eszközölhető.

10. A szellőztetés, mely leggyakrabban vétetik igénybe és legczélszerűbben eszközölhető ott, hol e czélra külön berendezés nem áll rendelkezésre, az ajtók és ablakok egyidejű megnyitása által.

14 Általános fertőző bántalmak.

A fertőző bántalmak tárgyalásánál különböző szempontból lehet kiindulni. Lehet valamennyi, eddigi ösmereteink szerint fertőzésen alapuló bán- talmat összefoglalni, vagy külön a hevenyen és idülten lefolyókat, külön az általános és helyi tüneteket okozókat csoportosítani. Eles határt vonni valamennyire, ösmereteink hézagos volta miatt nem lehet. Általános kórtani szempontból csak helyeselhető, ha a betegségek tárgyalásánál az oktani mozzanat képezi a csoportosítás módját. Tünettani és gyógytani szempontból azonban czélszerűbbnek s a gyakorlat kívánalmainak inkább megfelelőnek tartjuk, ha ama fertőző bántalmakat, melyeknél a megbetegedés csupán helyi tünetekben, vagy főleg ily irányban nyilvánúl — és kiválóan a helyi tünetek azok, melyek az észlelőnek figyelmét megragadják — az egyes szervek bántalmainál tárgyaljuk. Az eltérő kóroktani mozzanat hangsúlyozásának a megfelelő helyen természetesen annál nyomatékosabban kell történnie. Ez értelemben a következő fejezetben csupán ama bántalmakkal foglalkozunk, melyek főleg általános tünetekben nyilvánúlnak.