Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)

Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába

Bevezetés a fertőző bántálmak kór- és gyógytanába.

11

legalább azon bántalmak, melyek fertőzési viszonyai jobban ösmertek, mint a bujakor, takonykor, víziszony, orbáncz stb. Habár nem kételkedünk az egyéni dispositio léteiében, úgy mégis valószínűnek tartjuk, miszerint gyakran a látszólagos mentesség oka oly rés hiányában rejlik, melyen a kórkatány a szervezetbe juthatott volna. — Több fertőző kórnál az lett tapasztalva, hogy a fertőzésnek egyszeri átszenvedése az illetőben a fertőzés iránti hajlamot elöli, immunná teszi, míg más fertőző bántalmaknál épen az ellenkező viszony áll. Sőt az adatok a mellett látszanak szólani, hogy sikerűi a fertőzést előidéző szervezeteket enyhébb hatást előidéző alakba átvezetni és hogy az ezzel történt fertőzés a súlyosabb alak iránti hajlamot is megszünteti. (Pasteur.)

A kórnemző szervezetek biztos kimutatása eddig csak csekély szánni fertőző bántalomnál sikerűit, és így könnyen érthető, miszerint egyes szerzők bizonyos bántalmakat már a fertőző kórokhoz sorolnak, míg mások, a bizonyítékokat kielégítőknek nem tartván, azt nem teszik. Kétséget nem szenved az sem, miszerint ugyanazon arányban, melyben lijabb időben nagy mérvet öltött vizsgálatok ezen kételyeket eloszlatni képesek lesznek, a fertőző kórokhoz sorolt betegségek is szaporodni fognak ; addig azonban kénytelenek vagyunk egyikmásik kóralakkal szemben habozni és annak eldöntését, hogy a fertőző kórokhoz sorolható-e vagy nem, attól függővé tenni, vájjon a bántalom kitörésének, fejlődésének, lefolyásának és tovaterjedésének módja megfelel-e oly fertőző betegségekének, melyek kórnemző szervezeteit ösmerjük, vagy melyek fertőző természetéről egyéb tünetek folyamán nyertünk meggyőződést, és hogy a fertőzés fölvételével a betegség körűi észlelhető jelenségek valóban leginkább egyeztethetők-e meg. Arra nézve, hogy valamely apró szervezetet egy bizonyos betegség kórokának tekintsünk, nem elegendő annak kimutatása, hogy amaz apró szervezet a beteg test szöveteiben, nedveiben található, miután alakilag egymástól alig megkülönböztethető szervezetek a levegőben és azon közegekben, melyek bennünket környeznek, mindenütt találhatók és ígj' a beteg szervezetébe is bejuthattak. A legcsekélyebb, mi ez irányban követelhető, az, hogy ezek tiszta tenyésztés által elkülöníthetők, biológiai tulajdonságukra nézve fajlagosaknak felösmerhetők, minden esetben kimutathatók legyenek, míg más viszonyok között, nevezetesen nem a kérdéses bántalomban szenvedőknél feltalálhatok ne legyenek. A legkétségtelenebb bizonyíték birtokában természetesen csak akkor jutunk, ha tiszta tenyésztés útján nyert ily szervezeteknek beoltása által, állatokon, vagy embereken képesek vagyunk ugyanazt a bántalmat műlegesen előidézni, mint a minőben az a beteg szenvedett, kitől ama mikroorga- nismusok származtak. Sajnos, hogy e döntő bizonyíték beszerzéséről már csak azért is le kell sok esetben mondanunk, mivel nem minden betegség, mely az embereket meglepi, oltható át állatokra, a mennyiben utóbbiaknál a fogékonyság hiányzik. így pl. igen valószínű, hogy a hasi hagymázt előidéző szervezetet sikerűit felösmerni és tisztán tenyészteni, de eddig még állaton e bántalmat előidézni nem sikerűit.

Óvrendszabályok. Mihelyt elfogadjuk ama nézetet, hogy a fertőző kórok az emberi szervezetbe kívülről bejutott lények által vannak föltete-