Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)

I. Általános rész - B) A vizsgálati methodusokról általában - Tenyésztés

62 sót s lOo/o (50 gr.) gelatinát* hozzátéve, keverés közben megvárjuk, míg a gelatina feloldódik, majd felforrásig gőzbe tesszük. Ä gelatina gyakori és magasabb tokra való felhevitése kerülendő, mert ezáltal megalvadó képessége erősen csökken, vagy teljesen el is veszhet. Ä 10°/o-os gelatina 23— 25°C-on olvad s 22 °C aluli hőmérséken mered meg újra; 2. lOo/o-os Na2 Co3 oldattal gyengén alkaiizálunk; 3. főzés áramló gőzben 20 percig, s ha a vegyhatás változott volna, újra gyenge alkalizáiás; 4. a csapadéktól zavaros oldatot derítjük: egy to­jásfehérjét kétszeres mennyiségű hideg vízzel ösz- szekeverünk s az előbb 50°C-ra lehűtött oldathoz adjuk. Alapos összekeverés után forralás gőzben. (A kicsapódó tojásfehérje a zavarodást okozó anya­gokat magával ragadja); 5. szűrés papirfilteren keresztül (forrón, esetleg gőz­ben) ; 6. a tisztán és átlátszóan jlefoiyó gelatinát vagy steril, vat­tadugóval elzárt lombikokban, vagy kémcsövek­ben fogjuk fel s ezeket 3 napon át áramló gőzben naponta 20 percig tartó sterilizálásnak vetjük alá. Az így elkészített kémcsövekbe töltött táptalajt tet­szés szerint a csöveknek vagy álló, vagy ferdén fekte­tett helyzetében hagyjuk megmeredni. Agár táptalaj. Az agar, vagy agar-agar a florideákhoz tartozó ge- lidium vagy gracillaria moszatfajókból készül. Az agar tehát egy szénhydrát, melyet proteolytikus fermentumok nem folyósítanak el, mint a gelatinát. amely fehérje­nemű anyag. Az agartáptalajok előnye főleg abban rej­lik, hogy magas olvadáspontjuk (90°C körül olvadnak * Ä konyhában aszpik készítésére használatos finomított gelatina. Vegyhatása savanyú s igen gyakran ellentálló spó­rákat tartalmaz. Nyáron esetleg 15°/o-os gelatinát is készíthetünk, mely nehezebben olvad.

Next

/
Thumbnails
Contents