Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)
I. Általános rész - B) A vizsgálati methodusokról általában - Tenyésztés
63 s 40°C körül merednek meg újra) folytán felhasználhatók emberi hőmérséken való tenyésztéshez, amit a ge- latina táptalajok, amelyek átlag 25°C körül olvadnak, nem bírnak el. Az agar táptalaj készítésmódja: 1. 500 gr. húsléhez 7.5 gr. (1.5o/o) darabkákra vagdalt agart* adunk s hogy megduzzadjon, néhány óráig ázni hagyjuk; 2. a keveréket áramló gőzbe helyezzük, míg az agar teljesen feloldjódik; 3. az oldathoz 1 o/o peptont (5 gr.) és 0.5 o/0 konyhasót (2.5 gr.) adunk s gőzben forraljuk, míg a hozzátett anyagok feloldódnak; 4. az oldatot natr. carbon, telített vizes oldatával (lehet lOo/o-os vagy normaloldat is) vagy 25<Vo-os natronlúgoldattal, lákmussal közömbösítjük; 5. főzés áramló gőzben x/4—1/2 óráig s ha a vegyhatáS változott volna, ennek korrigálása; 6. a zavaros, pelyhes folyadékot most vatta-filteren át szűrjük. E végből körülbelül két tenyérnyi 1/2cm. vékony vattalemezt vízzel megnedvesítünk, a 'vizet belőle két tenyerünk közt jól kipréseljük s az így kapott vastag itatósszerű lemezt üvegtölcsérre helyezzük úgy, hogy szélei a tölcsér íelső karimáján mindenütt túlérjenek. Most e széleket lehajtva, az üvegfalhoz tapasztjuk, miáltal egy gyengén vájt, csészeszerű felületet kapunk s erre öntjük már most a szűrendő forró agart. A szűrést legcélszerűbb gőzben végezni. A lefolyó tiszta táptalajt lombikban fogjuk fel. A lombikból szükség esetén csövekbe töltjük, vigyázva, hogy a csövek nyakához az agar ne érjen, mert különben kihűléskor a vattadugó odaragad. A zavaros táptalaj derítésére szűrés helyett a következő módszert is használhatjuk: a forró folyadékot * 3-féle agar van forgalomban: szálas (lúdlelkeszerű^ vastag szivacsos rúdalakú s poralakú.