Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)
I. Általános rész - A) A mikroszkópról
15 B 3. ábra Ha ilyen finom rácsot (3. ábra A) a mikroszkóp ob- jectivjével nézünk akként, hogy az oculárt eltávolítjuk a tubusból, akkor itt is (3. ábra B) látunk egy középső világos sávot (absolut maximum ab) és oldalra tőle közelebb, vagy távolabb, aszerint, amint a rács ritkább vagy sűrűbb volt, halványabb sávokat (1, 2 maximum). Ha a mikroszkóppal egy olyan tárgylemezt állítunk be, amelyiknek az egyik felén a rács kétszer olyan sűrű, mint a másik felén, (1. 3. ábra A) akkor az objec- tiv felett a tubusba betekintve, a ritka rácsnak megfelelően közelebb lesznek a sávok egymáshoz, (3. ábra, B felső része), a sűrű rácsnak megfelelőek pedig távolabb (3. ábra B alsó fele). Ha mi az objectiv fölé betolható diaphragmával az összes elhajlásos képet kire- kesztjük léls csak a középső maximumot hagyjuk érvényesülni, akkor oculárral nézve a tárgyat, structurát (rácsot) látni nem fogunk, csupán diffus fényt. Ha azonban csak egy elhajlásos képet is beengedünk (3. ábra 1, 1’), már látható structura. Ha mi az objectiv fölött a ritka rácsnak megfelelő sűrűbb sávú képből, az összes páratlan (1, 3 stb.) számút eltakarjuk, melynek megfelelő képeket (sávokat) a sűrű rács nem adott és így az objectiv fölött látható elhajlásos képet úgy változtattuk meg, hogy mindkét oldalon a kép a sűrű rácsnak megfelelő vagyis sávjai távol állók (a képen 1., II-nek megfelelő), ha ilyenkor feltesszük az oculárt és nézzük a tárgyiéba
