Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)
I. Általános rész - A) A mikroszkópról
13 Hogy a piszok a szemlencsén van-e, megtudjuk, ha az oculart mozgatjuk, ilyenkor a szennyezés vele mozog. Tisztításra lenkendőt vagy szarvasbőrt használunk, ha a lencsék belső felülete szennyezett, egészen bátran szétcsavarhatjuk az oculart. Nem így áll a dolog az ob- jectiveknél. Ha úgy találjuk, hogy az obejctiv belső, lencséiben van a hibái, a legajánlatosabb, ha javítás végett a gyárba küldjük. Hasonlóan a mikrometer-csavar javítását is ott eszközöljük. Sokszor azonban azért nem működik a mikrometer-csavar, mert végére értünk a csavarmenetnek. Ezen a mikrométer visszacsavar ásával segíthetünk. Ä mikroszkóp elmélete. A mikroszkópos vizsgálat tárgya lehet: 1. pontszerű, 2. vonalszerű, 3. felület, 4. test. Pontszerűnek mondjuk a tárgyat, ha kiterjedése minden irányban kisebb 0.5 ju-nál, ami a fehér fény átlagos hullámhossza. Vonalnak nevezzük, ha kiterjedése kiét irányban 0.5 f*-ná\ kisebb, egy irányban ennél nagyobb. Felületnek, ha 2 irányban 0.5 ,»<-nál nagyobb, egy irányban kisebb. Testnek, ha kiterjedése mind a 3 irányban 0.5 ju-nál nagyobb. A mikroszkópi vizsgálat tárgyai sokszor finom structurájű képletek, vagyis többé-kevésbé finom rostokból, hálózatokból állanak, melyek különböző tágságú hézagokat határolnak. Ha valamely finom réshez egy egynemű fényforrásból (pl. nátriumlámpából) fénykévék érkeznek, ezeknek hullámai ott a résben mind azonos lengési állapotban (phasisban) vannak és a rés közegének aether- részecskéit is hasonló mozgásba hozzák, ügy, hogy a j
