Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Álképletek
hatók. A bántalom kifejlődése lassú, sokszor évek esnek az egyes csomók kifejlődése közé. Bizonyos nagyságot elérve, ezek növekedése megszűnik. A spontán visszafejlődésnek egy esete sem ismeretes. Keletkezése az életkortól független s nemhez sem kötött. / Szöveti képében (Arnozan és Vuillard, Lukasiewicz, Jadassohn, Hess stb.) az új képlet különböző széles, egymással sűrűn kereszteződő sima izomrostnyalábokból áll. A kötőszöveti elemek inkább a tumor szélén torlódnak s magába a tumorba csak a széleken hatolnak be, helyenkint a vérerek kíséretében. Hess esetében a tumort valóságos kötőszöveti tok vette körül. A vérerek körül olykor sejtes beszűrődés látható, mint a tumor nyomásától kiváltott reactiós gyulladás jelensége, A szemölcstestben Jadassohn számos hizlalt sejtet írt le. A myoma multiplex elváltozásának kiindulását illetően a szerzők között nem egységes a felfogás. Hess a bőrerek izomelemeiből, ■Jadassohn a m. arrectores pilorum-ból, mások a verejtékmirigyek izomelemeiből vélték keletkeztethetni. Valószínű, hogy ezek bármelyikéből kiindulhat. Gyógyítása : exstirpatio. Lukasiewicz a prolongált arsenkurát dicsérte. A xanthoma. Pathologiai lényegében még vitás, hogy a xanthoma szorosan véve az álképletek vagy az anyagforgalom megbetegedései közé sorolandó-e. A xanthomát általában jellemzi szalmasárga színe, fájdalomtól mentes jóindulatú volta s histologiailag bizonyos sajátos zsírnemű anyagot tartalmazó kötőszöveti sejtek, az ú. n. xanthoma sejtek jelenléte. Az elváltozás bizonyos változata lehet világrahozott, de a többi inkább az előrehaladottabb életkorban fejlődik ki, különösen a diabetes mel- litus-szal (innen : xanthoma diabeticorum) kapcsolatosan. Változatai: 1. a xanthoma planum v. xanthelasma. 2. a xanthoma tuberosum multiplex, 3. xanthomatisatio. A xanthoma planum v. xanthelasma kártyalapszerűen a bőrbe ágyazott, de a fölé nem vagy csupán alig észrevehetően emelkedő, ép hámszövettel borított, élesen elhatárolt, feltűnő szalmasárga színt mutató, összeállásában az ép bőrtől alig különböző, pontszerűen kezdődő, lassan növekedő, subjektiv kellemetlenséget, fájdalmat, viszketést nem okozó foltok alakjában észlelhető. Az idősebb életkor bán- talma. Előszeretettel s úgyszólván állandóan a szemhéjak körül fejlődik ki. Rendszerint a belső szemszöglet felső szemhéján kezdődik s lassankint, helyenkint ép bőrrészletektől megszakítva, a szemet úgyszólván gj7űrű módjára körülöleli. Kivételesen a fülkagylón, az orron, a tarkón, a nyakon, sőt a száj nyálhártyáján is észlelték. Bizonyos kiterjedést elérve, fejlődése megállapodik. Észlelték sárgasággal társulva (ilyenkor a bőr sárga színe miatt xanthochromia-ról is szólunk) a máj megbetegedéseinél, de minden kimutatható szervi betegség hiányában is. A diabetes és icterus kíséretében jelentkező xanthoma- nak spontán eloszlása is ismeretes. A xanthoma tuberosum multiplex a testfelületen rendszertelenül szétszórtan, máskor csoportokban vagy sávokban elrendeződve is, lágy vagy merevebb, olykor porckemény szalmasárga vagy sárgás-
