Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Álképletek
538 roncsoló, tökéletlen eljárás többet árt, mint használ, amennyiben a tumornak fenmaradt részleteit a tapasztalás szerint erőteljesebb burjánzásra készteti. A kémiai gyógyító szerek közül általában az arzé- nes «sárnak külső alkalmazásától várható még leginkább a siker. E the- rapiára a régi Cosme-féle arsénes paszta vagy a Czerny— Trunecek-féle oldat (1. 146.1.), a legalkalmasabb. Ez utóbbi eljárás abban áll, hogy a képlet felszínét éles kanállal felkaparjuk vagy galvanokauter-rel égetjük, azután az oldattal beecseteljük. Beszáradás után gazekötés. ’ 6—7 nap múlva borvaselinnal a pörköt fellágyítva és eltávolítva, ha az alatta levő felület fehér, a neoplasma elroncsolása minden valószínűség szerint sikerült, ha ellenben szürkés vagy vörösesbarna, az eljárást megismételjük. A sarkomák. A sarkomak közül a dermatologiai gyakorlatban leginkább; a bőrön elsődlegesen keletkező kórképekkel van dolgunk. A Kaposi-ié\e ú. n. sarcoma multiplex haemorrhagicum-med, melyet lefolyásának tekintetbe vételével ma a sarkoma-csoporttól, mint viszonylagosan jóindulatú. visszafejlődésben vagy bizonyos kiterjedés elérése után növekedésükben való megállapodásban nyilvánuló képződményt szokásos elkülöníteni, már a granulomák csoportjában foglalkoztunk (l.*379 1.) s itt csupán ama sajátos kórképek vázlatát adjuk, melyeket kötőszöveti összetételük, a sejtelemek tökéletlennek tekinthető fejlődése, patho- logiai értelemben vett határtalan burjánzási hajlamuk mellett főképen felette rosszindulatú lefolyásuk jellemez. Az elsődleges sarkoma solitarium azaz a bőrön nem áttétel révén, hanem elsődlegesen, egy gócban keletkezett álképlet a narancs nagyságát túl nem lépő, rugalmas, illetve merev összeállású képződmény. Normális bőr fedi, mely azonban csakhamar szederjes, vöröses színt ölt. Később felszíne kifekélyesedik. Amennyiben a bőralatti kötőszövetben székel, a bőr fölötte szabadon, ha azonban az irhában (pars reticularis-ban) ül, a bőr csupán a tumorral együtt mozgatható. Huzamos időn keresztül támadási helyén vegetál (Unna szerint évtizedeken át is), azonban koraibb áttételeket is gyakran okoz. Egyes esetekben feltűnő gyorsan, olyan rohamosan fejlődik ki, hogy kezdetén gyulladásos kórképekkel (furunculus, abscessus) téveszthető össze (Billroth. Winiwarter). Nem ritka naevusból, különösen a tökéletlen kezeléssel rritáltból s épúgv valamely megelőző sérülésből (fekély, heg, zúzó- dás) való kifejlődése. A primaer melanosarkoma mint barna-feketés, szemölcsös felszínü, karélyos, nyeles vagy széles alapon ülő, olykor kifekélyesedő tumor, előszeretettel világrahozott festékes anyajegyből fejlődik ki. Az ép bőrön való keletkezése kivételes. Felette rosszindulatú álképlet. Növekedése feltűnően gyors. Nemcsak a bőrön, hanem a mirigyekben és a belső szervekben is áttételeket termel. 2 — 3 év alatt rendszerint halállal végződik. A sarkomatosis subcutanea generalisata (Perrin 1886) a végtagok kivételével a testfelület bármelyik részletén keletkezhetik s rendszerint igen nagy számban — olykor százakra menő — eleinte apró, de mogyoró-dió nagyságra is növekedő csomókban nyilvánul. E csomók
