Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Álképletek
532 ÁLKÉPLETEK.1 ií Az epithelioma. Epithelioma-nak a bőr hámjának, beleértve a faggyú- és verejtékmirigyeket, valamint a szőrtüszőket, atypusos burjánzásától és határtalan növekedési hajlamától jellemzett elsődleges bőrrák-ot nevezzük. Ezek az álképletek az áttételi rákoknál általában feltűnően lassúbb fejlődésűek, gyógyulásra hajlamosabbak, áttételi gócokat csupán kivételesen okoznak s ebből következően egyes szervek rákos folyamatainál jobbindulatúaknak mutatkoznak. A jóindulatuság természetesen a ráknál mindég csak relativ sajátosság. Felületes, apró, hosszú időn át szeliden viselkedő rákok hirtelen rohamosan burjánzó, a mélybe hatoló, destruktív természetűvé válhatnak. A bőrrák leggyakoribb az arcon, ahol Winiwarter szerint azoknak 85 o/o-a székel, holott a genitaliákon 9%, a végtagokon 5%, mig a törzsön csupán 1 %. A hajas fejbőrön végtelenül ritka. A végtagok rákja a legtöbb 'esetben a lábszárfekélyek maradványaiból indul ki. A klinikai megjelenés nézőpontjából a durvább s szembeötlő morphologiai jelenségek alapján lapszerű, mély és túltengő vagy bolyhos (papillaris) primser bőrrákokat különböztetünk meg aszerint, amint az álképlet növekedése felületes síkban vagy a mélyebb szövetekbe hatolóan, illetve felszínén csomós növedékeket termelve történik s mint sajátos külön kórképeket idesoroljuk a Krompecher-féle basal- sejtes epithelioma (basalioma) változatait, közöttük a syringocystadeno- mát és az epithelio'ina adenoides cysticumot, valamint a Paget-féle betegség-et. A másodlagos rákok a bőrön nem gyakoriak. Átterjedhetnek a bőralatti szervekről «per continuitatem» a bőrre, vagy mint áttételi gócok követhetik a belső szervek megelőző rákos képződményeit s ilyenkor mint bab-diónyi a bőralatti szövetekben jelentkező, később a bőrrel összekapaszkodó ép vagy szederjes bőrrel borított, majd kifekélyesedő kemény izolált vagy köteges elrendeződésü (emlőn : «Cancer en cuirasse») képletek észlelhetők. Az epitheliomák változatai: A lapszerű hámrák (epithelioma superficiale, ulcus rodens Jacob) a sértetlen bőrön majdnem kivétel nélkül csupán az előrehaladott életkorban mint kölesszem kiterjedésű, áttetsző, csillámló felületű csomó egymagában, olykor többedmagával keletkezik. Elénk viszketés következtében a beteg vakarással izgatja a képletet, az errodálódik s felszínén szívósan tapadó barna vagy feketés var támad. A var erőszakos leválasztásakor helyén vérzést vagy enyhén nedvező, fénylő, sima, sárgáspiros, élesszélű, folytonossághiányt találunk. Az elváltozás 1 Könyvünk céljának és terjedelmének megfelelően nem terjeszkedhetünk ki a tumorok tanának tüzetes tárgyalására s inkább csupán a dermaiologiai gyakorlat tárgyát alkotó kórképek felsorolására és klinikai ismertetésére szorítkozunk, elhagyva, illetve csak érintve ama részleteket, melyek a gyakorlatban inkább a sebészet, elméletben pedig az általános kórtan és a kórboncolástan tárgyát alkotják. *.
