Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr életjelenségei és szerepe a szervezet háztartásában
53 tájakon a haj gyökérhüvelyek rosthálozata közvetíti. Ámbár ez az érzékünk távolról sem oly éles, mint a látás vagy a hallás érzéke, mégis nem csupán a külső világból eredő érintést vagy nyomást közvetítik, hanem egyúttal a hatás intenzitása mellett annak helyét is pontosan jelzik. A tapintási, illetve nyomási érzéseket közvetítő pontok («tapintási pont» Frey, «nyomási pont» Blix) a bőrfelületnek nem minden egyes részén egyformán érzékenyek, sőt vannak teljesen érzéketlen pontok is. Vannak pontok, hol az érintés intenzív, másutt csupán tompult, elmosódott érzéseket vált ki. Az érzékeny pontokon az érzés qualitativ külömbségeket is mutat. A tapintási pontok specifikus-ok, azaz bármily ingerre csupán a tapintás érzését közlik a középponti idegrendszerrel. v A hatás helyének jelzését hely érzésnek nevezzük. Klug thermo- aestesiometere segélyével kimutatta, hogy a helyérzés tökéletesebb, ha a vizsgált bőrfelület s a körzővégek között nagyobb hőbeli eltérés forog fenn. A helyérzés érzékenysége külömben a gyakorlat alatt finomodik, amint azt a vakoknál észlelhetjük. De a bőrünkkel érintkezésbe jutott tárgyaknak nem csupán súlyát, alakját, az érintkezés helyét vagyunk képesek megállapítani, hanem tapintási érzékünkkel a tárgyak felületének minőségét (sima, érdes, egyenetlen, selymes, bársonyos stb. )is, amit felületérzésnek nevezünk. A vizsgálatok (Weber, Golscheider, Frey, Guszman) úgyszólván az egész testfelületre állandónak látszó s számmal is kifejezhető értékeket állapítottak meg a tapintás érzésének intenzitására. Legérzékenyebbnek bizonyult a körömperc tenyéri felszíne, a homlok, holott a legérzéketlenebb a legvastagabb szarukéreggel borított testrész, t. i. a talp. A meleg tárgyak sokkal hamarább izgatják a tapintási érzéket, mint a hidegek. A fájdalom (viszketés, bizsergés) érzésre vonatkozóan Frey megállapította, hogy a hámközötti érző idegszálakon kívül külön fájdalom érzést közvetítő pontok vannak a bőrben s léteznek egyúttal érzéketlen pontjai is a bőrnek. A fájdalom intenzitása nem függ az inger intenzitásától, hanem szubjektív, egyéni, tisztán endogen tényezőktől függő. Némely fiziológus (Eichet) ez okból nem is fogadja el a fájdalmat, mint önálló érzést s azt csupán az érzékszervi benyomások összessége quantitativ fokozásának minősíti. A fájdalom érzése azonban a bőr védő berendezkedéséhez is tartozik, amennyiben az egyén figyelmét az ártalmas hatásra felhívja. Pl. midőn kezünk valamely forró anyaghoz ér, onnan önkénytelenül elkapjuk, hogy az ártalmas hatás elől elvonjuk. Érzéketlen testrészek, amint a leprásoknál látjuk, nem egyszer esnek oly hatásoknak áldozatul, melyeket egészséges ember játszva kerül ki. A belső szervekből a bőrbe nyilaló fájdalom a kóros elváltozás helyére hívja föl a figyelmet (pl. appendicitis-nél). A fájdalom érzése azonban sokszor nem lokalizálható. Dermalgiák ideg vagy belső betegségeknél is előfordulnak anélkül, hogy a bőr maga elváltozásokat szenvedne.
