Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr életjelenségei és szerepe a szervezet háztartásában
48 nél fogva különösen gyakran jutnak fertőző anyagokkal érintkezésbe — t. i. a tenyeret és a talpat — fokozottan védi vastag szarúrétegjük. Természetesen, ha az ártalom intenzitása oly fokú, hogy a bőr védekező berendezését legyőzi, bekövetkezik a kóros állapot. Felszívó tevékenység. A bőr általánosságban impermeabilis, ami megakadályozza a szervezet nedvének gyors elpárolgásán kívül a külső világból testünkkel érintkezésbe jutó s a szervezetre általában vagy csupán nagyobb mennyiségben ártalmas anyagoknak felszívódását is. Ha ez az impermeabilitás hiányoznék, elképzelhetetlen volna, pl. a fürdő, mivel a nagy mennyiségben a szervezetbe áramló víz egyenesen mérgezően hatna. Ez az átjárhatatlanság azonban nem abszolút s kétségbevonhatatlan kísérletek igazolják, hogy a huza- mosb ideig a test felületére ható víznek igen csekély mennyisége az abban suspendált anyagok egy részével együtt sértetlen hám esetén is bejuthat a bőrön át a szervezetbe annál is inkább, mert a méhenkívüli életben a bőr már nem választ el annyi faggyút, hogy az huzamosb időn keresztül teljesen elzárná a folyadékot a bőrre való hatástól olyképen, amint azt a magzatnál látjuk, hol a bőr — holott átjárhatóbb, mint a felnőtté — a magzatvíz ártalmassá válható hatása ellen a magzati életet jellemző, az egész testfelületet egyenletes mázzal bevonó faggyúelválasztással (vernix caseosa) védekezik. Hogy nem csupán a víz, hanem egyéb anyagok is átjuthatnak a sértetlen hámon, azt Kreidl-nek az a kísérlete is bizonyítja, hogy a jodkalium vizes oldatából a jódsó, igaz, hogy igen hosszú idő alatt, de áthatolt a bőrön. Ismerünk anyagokat, melyek amennyiben nem csupán puszta érintkezésbe jutnak a sértetlen bőrrel, hanem bedör- zsöltetnek vagy erélyes nyomással besajtoltatnak, a szervezetbe be is jutnak. Filehne szerint különösen azok a vegyi anyagok alkalmasak az ép bőrön át való bevitelre, melyek az emberi bőr kémiai összetételéhez nagy affinitással biró lanolinban vagy olaj és choles- terinban oldódnak. Ilyenek a jód, a kén, a kénesősublimat, az ólom- oxyd stb. Azért e szerek ^zámára felette célszerű a lanolint, illetve olajt és cholesterint használni expediens gyanánt. A bedörzsölésre leggyakrabban használt szürke kénesőkenőcsből a lanolin ugyan nem vesz fel kénesőt, azonban Filehne szerint a kéneső a bőr faggyújával alkothat oly összetételt, mely a bőrt átjárja. Ugyancsak alkalmasak az ép bőrön át történő felszívatásra azok az anyagok, melyekben a lanolin oldódik, amilyenek az alkohol, aether, chloroform, terpentin, krotonolaj stb. A gázokat és gőzöket a sértetlen bőr át- bocsátja (kéneső gőzöket is!) Lélegző tevékenység. A hámnak a gáz- és gőznemü anyagokat átbocsátó tulajdonságán alapul a boron át való lélegzés, mely azonban a tüdőlélegzéshez viszonyítva elenyészően csekély és alárendelt jelentőségű. Voltaképen diffusio történik a bőr hajszálerében keringő vér és a környezet atmoszférája között. A vér a levegőből oxigént vesz fel és szénsavat, valamint vízpárát ad le. Az ekképen felvett oxigén azonban alig 7i27-ed részét teszi ki a tüdőfelület révén történő felvételnek (Regnault és Reiset). A leadott szénsav mennyiségét a vér mennyisége, a környezet hőmérséklete felette ingadozóvá teszi. Átlag 24 óránkint 0*5—8*0 gr-ra tehető (Baratt, Schierheck). Még jelentékenyebb befolyást gyakorol a környezet hőmérséklete a vízpára leadására. Mennyisége átlag a tüdőtől leadott mennyiség két-
