Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr életjelenségei és szerepe a szervezet háztartásában
47 delkeznek, mely tevékenységüket bizonyos fényingerek hatása alatt fokozni is képesek. Ezektől szerkezetüket tekintve miben sem kü- lömböző más hámsejtek körömanyagot -vagy hajszálat termelnek, de csupán bizonyos határozott testtájékokon. Szerkezetükben azonos sejtek tehát eltérő biológiai tulajdonságokkal vannak felruházva, s ameny- nyiben e tulajdonságok a szervezet, illetve valamelyik részletének normális életét, működését biztosítják, sőt annak fenntartására nélkülözhetetlenek azokat fiziológiai természetűeknek tekintjük. A sejtelemeknek fiziológiai tevékenysége ép szerkezetük mellett kémiai anyagoknak és pedig elsősorban az oxigén-nak megfelelő meny- nyiségben való felvételéhez van kötve. Egyes szövetek, szervek (agykéreg, szív) az oxigén megvonására hamarosan teljesen beszüntetik működésüket, azaz elhalnak, mások, amilyen a bőr is, az oxigénnek relativ hiányát aránylag tartósabban viselik el (anaemia, asphyxia). Unna és tanítványai (Golodetz, Unna jun.) e téren úttörő vizsgálataikban kimutatták, hogy a bőr kollagénje és zsíranyaga oxigénnel telítettek ugyan, azonban a szabad oxigént a sejtmagok és a hízó sejtek termelik és adják le. Ugyancsak oxigéntermelők még, különösen kóros körülmények között a leukocyták is. Másodlagosan veszik át szinte fölös mennyiségben, de maguk nem termelnek oxigént a sejtprotoplasma, valamint a dús granoplasmával rendelkező, csupán kóros körülmények között jelenlevő plasmasejtek és a lymphocyták. Az oxigén molekuláris inaktiv állapotban kerül a keringő arteriális vérből a termelő sejtanyagba (hízósejt, sejtmag) s ott oxigénfermen- tumok hatása alatt aktiválódik (sejtmagban valószínűen az ásványi vas az activator) s ellátja a szövetek egyéb elemeit is. A bőr életjelenségei: 1. védő, 2. felszívó, 3. lélegző, 4. kiválasztó, 5. hőszabályozó, 6. fényszabályozó, 7. érzésingereket közvetítő tevékenységek. Védő tevékenység. Mint a szervezet burka s részeinek összetar- tója a .bőr azt a külső világ ártalmaitól óvni. annak káros befolyásait az ártalmatlanságig lefokozni törekszik, másrészt a szervezet fenntartására szükséges külső hatásokat közvetíti és szabályozza. Védő működése elsősorban szerkezetére támaszkodik. Erőművi ártalmak ellen védi meglehetősen szilárd és homogen legfelső burka, a keratin-ból álló szarúréteg. Védi továbbá rugalmassága, melyet az irhában egymást keresztező és összefonódó rugalmas rost hálózatának és kötőszöveti nyalábjainak (kollagén) köszön. A legtöbb test- tájékon kisebb-nagyobb átmérőjű zsírréteg (panniculus adiposus) enyhíti az esetleges traumát. Az ártalmassá válható fény- és kémiai sugarak egy részét a keringő vér nyeli el, más részét a festék tartja vissza, melyet részben a bőr sejtelemei termelnek, részben a vér híemoglobinjából alakul. A hösugarak ellen a szöveteknek savóval való rohamos elárasztásával (exsudatio) védekezik. Vegyi összetételek ártalmatlanná tételét a felületet borító elszarusodó sejtek segítik elő, másrészt az egyes sejtrétegek külömböző vegyhatáséval törekszik azok neutralizálására. Pathogen mikroorganismusok ellen védi egyfelől a vitalitásukat már elvesztett sejtekből összetett síma s azonfelül faggyúval egyenletesen bevont szaruréteg, másfelől rétegeinek említett külömböző vegyhatása (a hám savanyú, az irha alkaliás vegyhatású!) s a bőr felületére került fertőző anyagot folytonos hámlásával távolítja el. Azokat a testtájékokat, melyek helyzetük-
