Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr életjelenségei és szerepe a szervezet háztartásában
46 belső lapján, a makkon, a kis szeméremajkon, az emlőbimbón és az ajkon fordulnak elő. A faggyúmirigyek az irha mélyebb rétegeiben székelő szétágazó, csupán elvétve egyszerű, karélyos képződmények, melyek rövid vaskos vezetékkel a tüsző tölcsérébe torkolnak. A haj, valamint a pilla- és a szemöldök szőrökhöz többnyire csupán két, a fantájék, a nagy szeméremajkak és a scrotum szálaihoz ellenben 4—8 mirigy tartozik. A faggyúmirigy alveolusát hámsejtek töltik ki. A legkülső sejtsor lelapult, olykor hengeralakú szemcsés sejtekből áll. Beljebb a feltűnően megnövekedett, sokszögűvé vált sejtek pro- toplasmája egyre dúsakban tartalmaz zsírcseppeket, úgyannyira, hogy a sejthatárokat már csupán keskeny protoplasma szegély képviseli. Még beljebb a túltengő zsíranyag a sejtmagot is összesajtolja. Az zsugorodik, míg végre eltűnik s a sejtek egynemű zsíros anyaggá alakulnak át. Ezt az anyagot az újonnan keletkező sejtek a vezeték felé szorítják s ily állapotban a belső gyökérhüvely sejtjeivel vegyesen, mint faggyúanyag (sebum) jut a tüsző tölcsérébe. A fityma belső lemezén és a makkon székelő függyúmirigyek, az ú. n. Tyson-féle, a szempillán levők pedig a Meibom-féle mirigyek. A verejtékmirigyek (glandulae sudoriparae) a makk, a fityma s körömágynak kivételével a bőrfelület minden egyes részletén, azonban a legnagyobb számban a tenyéren és a talpon találhatók. Az irha és a bőralatti kötőszövet határán csöves gomolyagot (glomerulus) alkot, melyből merőlegesén elágazódást nem mutató kacska- ringós vezeték (ductus sudoriferus) fut a bőr felszínére. A talpon a vezeték nem mutat csavarodásokat. A gomolyagos rész csatornái (ampulla) egy belső azaz hám és egy külső azaz izomelemekből álló rétegből állnak s ezeket hártya (membrana propria) foglalja egybe. A hártya körül kollagén és rugalmas rostok övezete látható. A go- molyagcsöveket kibélelő hám aszerint, amint az izomelemek összehúzódtak vagy elernyedtek, hengeralakú vagy lapos hámsejtekből áll. A mirigyvezeték üre keskenyebb, fala két hengerhám sejtsorból áll s rugalmas hártya övezi, míg az ürege felé erősen fénytörő cuticula béleli ki. A vezetéknek a bőr hámrétegébe való átlépése sohasem a bőrszemölcs csúcspontján, hanem mindég valamelyik hámléc helyén történik s itt dugóhuzószerüen csavarodott. Belső sejtsora ezután is mogtartja a tüskés sejtektől elütő jellegét (kevesebb protoplasma- rostozat, az epithel-hámsej tjeinél halványabb festődés) s cuticula-ját. A BŐR ÉLETJELENSÉGEI ÉS SZEREPE A SZERVEZET HÁZTARTÁSÁBAN. Az összetételükben a bőrt alkotó sejtcsoportok és szövetek felette változatos s az élet menetére fontos, sőt nélkülözhetetlen működést fejtenek ki. De nemcsak az egymástól szerkezetükben is külömböző sejtelmeknek jut egymástól eltérő feladatuk a szervezet oekonomiá- jában, hanem még a morphológiai nézőpontból teljesen azonosnak látszó képletek is sajátos vitalitásuknál fogva más és más irányú tevékenységüket juttatják érvényre aszerint, hogy mily feladatok hárulnak reájuk. így a hámsejtek, melyek az elszarusodás fiziológiai tényének szolgálnak, a csirarétegben festéktermelő képességgel is ren-
