Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr szöveti szerkezete
V kedő szálak, ú. n. papillás szálak,1 másfelől már az ellőködés szakában levő, ú. n. bunkós szálak2, találhatók. A papillás szálak elnevezése onnan ered, hogy gyökerük a szár végén a górcső alatt a haj- szemölcsnek megfelelő vájulatot mutat, holott az utóbbi elvált a papilla-tól s alól bunkószerűen duzzadt. A papillás szálnak bunkóssá való átalakulása a matrix-ban lefolyó sejtproliferatio szünetelésével kezdődik. A gyökérhüvely sejtjeinek futólagos vizenyős duzzadása a hagymát összesajtolja, majd a tüsző üreges járata alulról felfelé sejtekkel fokozatosan kitöltődik s a szál alsó vége egyre feljebb a bőr felszíne felé préselődik, mialatt a haj hagymája vájulatát elveszti s bunkóalakot ölt. Az új hajszál fejlődése mindég azon a papillán indul meg, amelyen ellökődött hajszál foglalt helyet. A köröm, (unguis) az ujjak utolsó, körömíze háti felületén enyhén domborodó szarulemez. Maga a körömteste egy szabad (margó liber), két oldalsó- (margines laterales) és egy hátsó széllel (margó occultus) van ellátva. Ez utóbbi a köröm barázdájában (sulcus unguis) van elhelyezve. A körömbarázdát a körömsánc (vallum unguis) borítja. A körömnek proximalis elvékonyodott részlete a köröm gyökere (radix unguis), melynek distalis részét a félhold alakjáról lunula-nak nevezett fehéres képlet foglalja el s ez alatt terül el körömágynak a körmöt termelő anyaanyaga (matrix). A köröm lemezének, a fehéres lunulát kivéve rózsaszínét az alatta keringő s a szaruanyagon áttetsző vér adja meg. A lemez idősebb egyéneknél kifejezettebben, mint fiataloknál hosszirányban finoman sávolt, ami a körömágy egyenetlenségéből ered. Az alkalmilag látható fehér foltok a köröm sejtjei közé került légbuborékoktól származnak. Legvékonyabb a lemez a hátsó szélén s a lunula felső határán éri el normális vastagságát. A lemez alatt elterülő körömágy hosszában párvonalasan barázdált. E barázdák a gyökér felé finomabbak, distalisan egyre durvábbak. A kiemelkedések a sorokban elrendeződött bőrszemöl- /ősök, míg a közöttük elhúzódó barázdák a hámléceknek megfelelő horpadások. A körömágy elülső részének hámrétege a hyponychíum s a körömsánc alsó felületét borító hám az eponychium. A köröm- sáncnak az eponychiumra néző színén hiányoznak a bőrszemölcsök, míg felül megvannak. A körömágy irhája feszes kollagén nyalábokból tevődik össze s a rugalmas rostok sűrű hálózata lepi el. A mirigyek és a szőrtüszők a hyponychiumban természetesen hiányoznak. A hámban megvan a csira-, a tüskés- és a szemcsésréteg s helyen- kint a szaruréteg is. A mátrix voltaképen módosult hámréteg, A csírasejtek nyúlánkok, korongalakúak, fölötte polygonalis, majd afölött rhombus alakú sejtek csoportja következik. Ez utóbbin enyhén fénytörő anyagból összetett sejtréteg nyugszik a hiányzó stratum granu- losam és lucidum helyén s e fölött az elszarusodott körömsejtek. A köröm lemeze szorosan egymás mellé sajtolt, szívósan összeállott, sejtmaggal ellátott, a köröm hosszirányában sávosan elrendeződött szarusejtekből áll. A köröm 24 óra alatt kb. 0'1 mm-t növekedik s 106 —124 nap alatt újul meg teljesen/ A faggyúmirigyek (glandulae sebaceae) rendes függelékei a haj- és szőrszálaknak. Az apró pehelyszőrnél megfordítva ezek látszanak a mirigy függelékeinek. Szőrszál nélküli ily mirigyek csupán a fityma 1 1 Papillenhaare. - Kolbenhaare. 45
