Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr szöveti szerkezete
44 A haj szárának legkülsőbb vékony burka a cuticula. Ez alatt foglal helyet a voltaképeni hajanyag, a kéregállomány. A durvább szálaknak a kéregállományon belül velős állománya is van. A haj cuticulája igen vékony üvegszerű, structurát nélkülöző, egymást zsindelyszerűen fedő pikkelyes anyagból áll. A hosszában sávolt kéregállomány hosszú orsóalakú sejtekből áll, melyekben he- lyenkint egy-egy hosszúkás fonálszerű mag is látszik. E sejteket rendkívül finom rostozat járja keresztül-kasul. Az egyes orsósejtek között rendszerint igen apró légbuborékok is észlelhetők. A kéregállomány a haj festékanyagának a székhelye. E festék a sejtelemeket diffuse világosabbra vagy sötétebbre színesíti vagy apró rögöcskék- ben foglal helyet a sejtek mentén s evvel adja meg a hajzatnak egyénileg jellemző színezetét. A velősállomány a hajszál közepén, mint sima, máskor érdesszélű sáv foglal helyet. Kisebb-nagyobb részleteken hiányozhatik s a haj vége felé eltűnik. Elszarúsodott és kiszáradt, intracellularisan levegőt is tartalmazó sejtekből alkotott szemcsés anyag. A hajzat legsűrűbb a halánték táján (300 — 320 egy cm2-en Brunn), a szakái legsűrűbb az álion (40 körül). Egy-egy szál átlagosan 40 cm-re kivételesen azonban 150 cm-nyire is nő meg. A fejbőrön a hajszál élettartama két-három évre tehető, a szemöldökszőré 4—5 hónap. A festék képződés megszűntével beáll a hajzat őszülése. Valóságosan «hófehér» színt azonban csupán a velősállománnyal ellátott hajszálak öltenek, mivel azok, ahol ez az állomány hiányzik inkább szürkévé válik, de fehérré nem, mivel a kéregállományba a levegő nem szorul oly mennyiségben, hogy a «hófehér» színt előidézhetné. A szcrrtüsző mélyen az irhába, sőt a durva szálaknál a bőralatti kötőszövetbe is leérő, a bőr felszínére ferdén elhelyezett képlet. Tulajdonképen a szőrszálnak a tokja, gyökérhüvely. Belső, hám- és külső, kötőszöveti részből áll. A belső gyökérhüvelynek a hajszál felé eső oldalán a szálhoz simul a gyökérhüvely cuticula-ja (cuticula vaginae pili). Analog képlet a hajszál cuticala-jával, azonban evvel ellenkezően a hajszál felületével nem áll összefüggésben. E cuticula- val kifelé szomszédos a belső gyökérhüvely (Köllicker), mely ismét egy belsőbb az, ú. n. Huxley- és egy külsőbb, a Henle-féle rétegekből tevődik össze. A Henle-féle réteg sejtjei hosszúkás, orsóalakú végén ellapuló sejtekből (Günter) állanak. E sejtek egymással felületüknek csupán egy-egy részletén érintkeznek s így közöttük rések támadnak, melyeket a virágkehelyre emlékeztető alakú Huxley-féle sejtek nyúlványai töltenek ki. A Huxley-sejteknek nyitott, kehelyszerű vége a szomszédos hasonló sejt alsó végét öleli körül. Úgy a Henle, mint a Huxley-sejtekben eleidin is képződik. A külső gyökérhüvely, mehT a belsőt körülveszi, a tüsző külömböző régióiban eltérő képet mutat, ámbár lényegében a bőr tüskéssejt rétegével egyezik. A tüsző legmélyebb részén többnyire két hámsejtsorból áll. Feljebb a sejtek hengeralakja kifejezett. Még feljebb 3—4 sejtsor is látható. A külső gyökérhüvely sejtanyaga glykogen-t is tartalmaz. A hajszálak és a belső gyökérhüvely a hajszemölcs (papilla pili) körül elhelyezett sejtcsoportból («matrix-sejtek») képződnek. A hajszálcsere, illetve az új hajszál termelődése meglehetősen bonyolult folyamat. Ismeretes, hogy a bőrben egyfelől még nőve-
