Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr szöveti szerkezete
43 hajszálérkacsok vezetnek minden egyes papillába is föl a hámréteg közvetlen szomszédságába. A hámrétegben erek nincsenek. Az erek fala tudvalévőén három rétegből (intima, media, adventitia) áll, melyeknek egyike-másika aszerint hiányzik, amint verő-, gyűjtő- vagy hajszálerekről van szó. Állandóan megvan azonban az endothelsejtekből alkotott intima, mely a hajszálereknek egyedüli falát képezi. Az endothelsejtek lapos képződmények, basikus anilin- festékkel alig festődő maggal. Az endothel szomszédságában nagyobb ereknél az intima rugalmas rostjai láthatók. A media és az adventitia sűrű rostos kötőszövetből áll. A rostok iránya az ér lefutásával párvonalas s azokat a rugalmas rostok rendkívül dús hálózata veszi körül. A verőerek és a nagyobb gyűjtőerek médiája sima izomelemeket tartalmas, azonban a kután gyűjtőerek izomelemei ele- nyészőek a verőerekéhez képest. A nyirokerek lefutása nagyjában egyezik a verőerekével. A nagyobbak ugyancsak endothelsejtekkel vannak kibélelve, azonban a media és az adventitia csupán satnyán kifejlődött s az izomelemek teljesen hiányoznak. A nyirokerek iire általában tágabb, mint a vérereké. A nyirokhajszálereket e tágabb voltukon kívül főleg az teszi felismerhetővé, hogy hosszúkban befűződéseket és öblösödéseket mutatnak. A zárt nyirokérrendszeren kívül nyirok kering az endo- thellel be nem szegett résekben és a hámban a sejtek közeiben is. A bőr idegei testtájékok szerint változó számúak. A tenyér és a talp bőrében jelentékenyebben több idegelem van, mint pl. a hajas fejbőrben. Úgy a felső, mint az alsó végtagnak különösen az utolsó ujjpercében sok a tapintó végkészülék. A bőr idegei külön-külön közvetítik a tapintást (nyomás), az érzéseket s ellátják a vérér-, izom- és mirigyrendszert. A közvetítésre azonban nem csupán sajátosan differenciálódott sejtcsoportok, amelyekkel a dermatológia keretében nem óhajtunk bővebben foglalkozni, végkészülékek (Merkel- féle tapintósejtek, Krause, Meissner, Vater-Paccini, Golgi-Mazzoni- ' féle testecskék) szolgálnak, hanem szabadon végződő idegfonalak is elláthatják azt. Kérdéses, hogy a hámban aranyfestéssel kimutatható Langerhans-féle sejtek idegelemeknek felelnek-e meg. Velős és velőtlen állományú idegrostok vegyesen fordulnak elő s részben középponti részben szimpatikus eredésűek. A haj, illetve a szőr a bőrnek csupán a talp, a tenyér, az ujjak harmadik perce, a fityma, a makk, a kis szeméremajak tájékán hiányzik, másutt mindenütt jelen van. A fejbőrön (capilli), a szemhéj (cilia), a szemöldök (supercilia), a hónaljárókban, a szeméremdombon, a külső hallójáratban (tragi), az orr nyílásában (vibrissse), férfiaknál az ajak fölött mint bajúsz s az arc oldalsó és állalatti részletein, mint szakái (barba), bizonyos ártalmatlan hereditasos csiraváltozatok alapján, esetleg más testrészeken (keresztcsont, mellkas, lapoc tájéka, comb stb.) a sűrű, durva szálú szőr, illetve a fejbőrön hajzatként, míg egyéb bőrfelületeket, mint finom 'pehelyszőrök (lanugo) lepik el. A haj- vagy szőrszál két részből áll, t. i. a bőr fölé emelkedő szárból (scapus pili) és a hajtüszőben levő gyökérből (radix pili). Legalsó bunkószerűen megvastagodott része a hagyma (bulbus pili), mely a haj szemölcsét (papilla pili) övezi. A haj szemölcs körül helyet foglaló hámsejtek vitális tevékenysége termeli a haj anyagát.
