Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Ismeretlen oki tényezőktől előidézett, részben fajlagos természegű gyulladások
390 vastagabb s e fehérség a szarúanyag kcjzé tódult levegőnek tulajdonítható (Rindfleisch). A lsesio huzamosabb fennállása alatt a pikkelyek némely esetben sárgásabb vagy barnásszínt (Neumann feketét is említ!) ölthetnek. A lekapart pikkely szárazsága folytán felette, a gyertyacsepphez hasonlóan törékeny. A pikkelyétől fosztott élénkvörös elváltozásokat csillámló, nyirkos hártyaszerű hám (cuticula subsquammosa Bullcley) borítja. Vörös színeződését a hatalmas gyulladásos bővérűség adja meg. Ha valami hegyes tárggyal vagy körömmel a göb hártyás felszínét megkarcoljuk, az enyhe traumára csakhamar finom 'pontszerű vérzés («Auspitz-féle jelenség») mutatkozik a megnyúlt papilláknak megfelelően. E pontszerű vérzést a psoriasisra sokáig pathog- nomoniásnak tartották, azonban az a hámló göbös syphilideknél, valamint a parapsoriasis-nál ugyancsak észlelhető. A psoriasis-os góc rendszerint igen enyhén az ép bőr színe fölé emelkedik s ha nagyobb, lapos felszínű. Az egyes lsesiók lehetnek aprók, de többnyire kerek, ovális vagy hasábalakban növekednek, vagy újak képződésével az egyes gócok megnagyobbodnak s a legváltozatosabb — kigyózó, pénzdarab, kör, gyűrű, térkép1 stb. — alakot öltve nagy testfelületeket ellephetnek. Néha a lsesio széli részein a beszűrődés fokozottabb s. a pikkelyek vastagabbak, mint a centrumban s ekként sajátos alakzatot mutat (psoriasis marginata). Hosszú időn keresztül fennálló gócok (psoriasis inveterata) rendszerint beszűrődöttebbek, a fedő pikkelyek megvastagodottak, berepedezettek (psoriasis verrucosa). Az Ízületek hajlatában keletkező gócok élénkpirosak, pikkelytől mentesek, nedve- zők s pörkkel borítottak lehetnek, «ekzematizálódhatnak».1 2 A psoriasisgócoknak visszafejlődése therapiás beavatkozás nélkül akként történik, hogy az élénkpiros bővérűséget sötétebb vörös vagy barnavörös szín váltja fel, a pikkelyek képződése fokozatosan csökken s végre a lsesio helyén hosszabb időn át megmaradó barnásán pigmentált folt marad, de heg sohasem. Máskor, különösen helybeli gyógyszeres beavatkozás után, de néha anélkül is, a visszafejlődés a széleken megkezdődvén, ott a még fennálló lsesio és az ép bőr színétől egyaránt elütő fehér, achromiás szegély keletkezik, mely a lsesio felszívódásával aránylagosan terjed s végre az elváltozás helyét ily feltűnő fehérszínű folt jelzi (leukoderma psoriaticum) a bőr minden sorvadása nélkül. A chrysarobin vagy eugallol használata után ugyancsak jelentkező depigmentatio abban különbözik a spontán létrej öttől, hogy az elfehéredett bőrrész körül ilyenkor sötétszínű hyperpigmentatio észlelhető. Bizonyos testfelületek (tenyér, talp, fejbőr, köröm) eltérő anatómiai szerkezetükkel befolyásolják az elváltozás megjelenését is. így a testfelület egyéb részletein jelentkező gócokkal egyidejűén, de ritkaságképen egymagában is észlelhető tenyér- vagy talppsoriasis az ezen tájékokra jellemző különösen vastag hámréteg befolyása alatt sárgás, élesen körülírt foltok alakjában jelenik meg. E gócok felszíne eleinte az ép bőr rajzolatát mutatja, azonban a lsesio fejlődésével száraz és törékeny pikkelyek támadnak rajta és válnak le róla, helyükön vagy élénkpiros bőrrészletet mutatva, vagy minden bővérűséget nélkülöző 1 psoriasis áuttata, figurata, gyrata, scutulata, nummularis, circinata» annularis, geograpaüca etc. 2 «ekzema-psoriasis».
