Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Fajlagos fertőzések következtében keletkezett bőrbántalmak - Ismeretlen mikroorganismusoktól előidézett fertőzések
375 felület egyéb részletein. Nem egyszer elszigetelten, egymagában is észlelhető. Sem fájdalmat, sem subjectiv kellemetlenséget torzító voltán kívül nem okoz s későbbi káros következményekkel sem jár. Szöveti képénél már felületes megtekintésnél is feltűnik a kóros képlet sajátos, szinte szabályos hámkarélyokból álló szerkezete. Az elváltozásban tisztán a hámréteg sejtjei vesznek részt. A képlet szegélyén a mitosis-okat bőven mutató hámréteg 2—3 sorának sejtjei még épek, azonban két-háromszoros nagyságra duzzadtak. E szegélyen belül a sejtek egy vagy több apró világos homogen foltot (vacuolák?) mutatnak, mig a protoplasma túlnyomó része finom szemcsézetté válik s a sejtmag az oválissá vált nagy sejt szélére szorul (ú. n. «molluscumtestecske», melyet sokáig parazitának tartottak!) A sejtprotoplasma elfajulásának előrehaladásával a szemcsés állomány fokozatosan szétesik s végre egyszerű, Brunner szerint glykogent is tartalmazó homogen anyaggá alakul át («molluscumsejt») s a foltok eltűnnek. Elfajul a sejtmag is, melynek maradványa egyideig még kivehető, mikor a protoplasma már homogénná vált. A hámsejteknek e fajlagos és a mólluscumra egyenesen jellemző elfajulásán, melyet mint a fajlagos kórokozó hatása alatt keletkezett reactiót értelmezünk, kívül azonban észlelhetők normális elszarusodási folyamatot követő hámsejtek is. Az egyes karélyokat megfogyatkozott rostos kötőszövet választja el egymástól. Az elváltozásnak a szőrtüszőkből való kiindulását (Virchow, Benda, Thin), az újabb s a részleteket is feltáró vizsgálatok (Unna, Neisser, Beck S., Joseph) nem igazolták s ama nézetet, miszerint az elváltozás a faggyúmirigyekkel volna összeköttetésbe hozható (Hebra, Gaucher és Sergent), megcáfolták. Okát általában egy még ismeretlen, lehetséges, hogy a filtrálható vírusok közé tartozó (Juliusberg) mikroorganismusban keresik. Ez or- ganismusnak kórnemző tulajdonsága Retzius, Vidal, Pick s mások sikeres ojtási kísérletei után kétségtelen. A beojtott virus incuba- tio-ja 2—3 hónapra terjed. Alkalmi fertőzések (anyáról, dajkáról csecsemőre stb.) ismeretesek. Bollinger (1873) a bántalmat a t}'úkoknál észlelhető, a molluscum-hoz hasonlító s gregarina-któl okozott betegséggel analogonban, ugyancsak gregarina-s fertőzésnek tartotta, Neisser sporozoon-fertőzésre gondolt anélkül, hogy e feltevések tényszerűen bizonyíthatók lennének. Épúgy Lipschütz-nek általa strongyoplasma hominis-nsik nevezett és kórokozóként ismertetett szemcséi (a molluscum metszlapjáról vett anyagban egy napi hígított giemsa-oldattal való festés után mutatkozó apró, kerek testecskék) sem nyertek eddig megerősítést. Gyógyítás. Apróbb elszigetelt képleteket egyszerűen ujjunkkal kipréseljük. Helyét tanácsos tömény arg. mfWcwm-pálcikával érinteni. Nagyobb képlet eltávolítása sebészi úton történik. A szemölcsök. Verrucae. Szemölcs vagy verruca alatt meredeken a bőr színe fölé emelkedő, gombostűfej-borsónyi, kisebb-nagyobb számban kifejlődő, auto- inoculatio révén szaporodó, fájdalmat nem okozó, csupán torzító képletet értünk. Két változatát — verrucca vulgaris-*t és a verruca plana juvenilis-t — külömböztetjük meg. A verruca vulgaris1 igen elterjedt gombostűfej-borsónyi, kerek, sárgás vagy piszkosszürke, kemény, élesen körülírt, érdes, egymáshoz préselt merev növedékekből összetett felületű, kezdeti szakában figyelemre alig méltatott elváltozás. Rendszerint a fiatalkorúak beteg- 1 1 Syn. : verruca dura.
