Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - A bőr részleges gyulladásos vérbőségei

A MÉHEN KÍVÜLI ÉLETBEN SZERZETT ÁRTALMAK KÖVETKEZTÉBEN KIFEJLŐDŐ BŐRBÁNTALMAK.

KOMPLEX OKI TÉNYEZŐKTŐL ELŐIDÉZETT GYULLADÁSOK.

A bőr részleges gyulladásos vérbőségei.

A gyulladásos erythemák. Erythemaia inflammativa.

A gyulladásos erythemák a bőr részleges vérbőségétől feltételezett, ujjnyomásra elhalványodó, fillér-tenyérnyi, sőt még nagyobb éles vagy elmosódott határú, ritkán és kevéssé viszkető, inkább feszülő, bizsergő, égető érzést kiváltó foltok, melyek a nem gyulladásos, csupán pillanatokra, percekre megjelenő mechanikai és tisztán vasomotoros (psychés) eredetű congestiv erythemálcn&k nevezhető hypersemiáktól (erythema fugax, pl. az elpirulás) külső megjelenését illetően csupán a tartósabb fennállás külömböztet meg.

A szóbanforgó erythemáknak a congestiv erythemákkal ellentétes és több oldalról sokáig tagadott gyulladásos alapjára különösen Philipjpson (1900) vizsgálatai szolgáltattak kétségtelen bizonyítékokat. Az elváltozás szöveti képében a szemölcsös és az irha felületes rétegeiben futó erek körüli kisebb-nagyobb fokú beszűrődés annak gyulladásosvoltát nyilvánvalóvá teszi, holott a congestiv erythemák- nál ez természetesen hiányzik.

Aszerint, amint a gyulladásos erythema aktiv, azaz verőeres, vagy passzív, azaz gyűjtőeres »»'bőség alapján keletkezett, az elváltozás élénkpiros, illetve kékesvörös vagy ibolyaszínű. Előfordul azonban az is, hogy a verő- és a gyűjtőerek egyidőben vesznek részt a kóros folyamatban.

A gyulladásos erythemák egyaránt keletkezhetnek belső (endogen) vagy külső, közvetlenül a bőrre ható (exogen) ártalom következtében. A nedvkeringés révén a bőrbe jutott endogen eredetű cor- puscularis vagy amorph (mikroorganismusok és méregtermékeik [endotoxin]) anyagok, megzavart anyagcsere (autointoxicatio), a szervezetbe vitt idegen anyagok (gyógyszer, tápszer), belső secretionalis zavarok, valamint exogen származású összetételek (féregcsípés útján, bizonyos növények bőrizgató alkotórészei) stb. mind mint kémiai ingerek szerepelhetnek, melyek a bőrt visszahatásra késztetik s e reactiónak az erythema a legprimitívebb jelensége. A visszahatás kimerülhet ily foltok létrehozásában vagy pedig ezek csupán mint további kórfolyamatok bevezetői szerepelnek s átmenetet mutathatnak a bőrnek már komplikáltabb, banális és fajlagos reactiós jelenségei- hez, gyulladásos folyamataihoz. Átmeneti alakot ismerünk, pl. az urticariahoz (erythema urticatum), máskor a purpurahoz (erythema

Poor P\ : Dermatologia. 11