Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)

A szerzett syphilis - A szerzett syphilis második (korai) szakasza. Secundaer stádium

75

mutatkozik, de máshol is előfordulhat. De nemcsak átmeneti alakok, hanem oly kifejezetten papulás syphilidek, mint a később hatalmasan burjánzó condyloma latum-ok — melyekről a göbös sypbilideknél szólunk — is egyidőben léphetnek fel a foltos syphilidekkel.

Nem egyszer a foltos syphilidek nyomában a fejbőrön a hajzatnak foltokban oaló ritkulását (defluvium capillorum syphiliticum, alopecia syphilitica) láthatjuk. A fejbőrből babnyi, koronányi, ritkán ennél is nagyobb területen a hajszálak egy része kihullik, de maguk a megmaradó hajszálak nem változnak kórosan el s ez a hajas fejbőrnek sajátságos, feltűnő kinézést kölcsönöz. A hajhullás rendesen már a kiütésnek eloszlása után lép fel. Ez az elváltozás is kétségtelenül toxikus befolyások alatt jő létre s legközelebbi oka a vérereknek körülirt bőrrészleten létrejött elváltozásával s ennek követ16. ábra. 17. ábra.

Alopecia syphilitica.

keztében e helyeken a hajtüszök vérrel való ellátásának megváltozásában rejlik.

A secundter stádiumban később mutatkozó rohamok legnagyobb része, mint már említettük pathogenesis szempontjából is különböznek az első kiütéstől. Míg azok haematogen eredetűek, ez utóbbiak — mint recidioák az előbbi rohamból in loco nyugvó állapotban visszamaradt, de ismét aktívvá vált spirochaeták által váltatnak ki. A recidio foltos kiütés (roseole en retoure) egyes komponensei egyenkint ugyan sokszor nagyobb terjedelműek mint az első kiütés foltjai, de viszont rendszerint nem foglalják el a testfelületnek oly nagy részét. Előszeretettel a törzsre lokalizálódnak s többnyire legfeljebb csak 10—20 foltból állnak. A foltok alakja többnyire jellemző. Ugyanis rendszerint egy a bor normalis szinéoel egyező szinti és semmi abnormitást nem mutató kisebb-nagyobb szigetet gyürüalakban zárnak