Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis gyógyítása
25 5 figyelmeztet, hogy a jódinjectiók adására iá vonatkoznak azok a óvatossági kautélák, melyeket a kéneáőnél leírtunk. Adagolása : 10% jodipint napi 3—6 kávéskanállal, adhatjuk, míg a tablettából 3—5 drbot rendelhetünk az étkezéstől függetlenül. A 25% jodipin subkután befecskendezésre szolgál (hígítás kedvéért jó a be- fecskendés előtt a test hőfokára felmelegíleni s a művelethez bő lu- menű tűt használni). Felnőttnél 10—20 cm3 25% jodipint fecskendezünk be s egy kúrára tertiaer Illésnél kb. 250 cm3-t számítunk. A jódlecitliin (Richter) a lecithin és jódhvdrogen additiós terméke s kb. 30% jódot tartalmaz. Mint 0*10 gr.-os pirula és 0*25 gr.-os tabletta kerül a forgalomba. Minden egyes tabletta 006 jódot tartalmaz. Azon tulajdonságánál fogva, hogy a lecithin meggátolja a gyomorban való oldódást s így megvédi a gyomrot a jód izgató hatásától s a készítmény csak a vékonybélben válik felszívódásra képes oldattá (Bickel és Metzger), ritkán okoz jodismust. Osztályomon különösen a jódkaliumot nem tűrő betegeknek rendelem és mint protrahált jódku- rát alkalmazom. Rendelés : Rp. Tabl. jodlecithini Richter á 0*25 phiol. őrig. DS. 3 x naponta 1—2 tabl. étkezés után. A sajodin a monojodbehensav mészsója 24*5% jódtartalommal. A therapiába Fischer és Mering (1906) vezették be. Enyhe és a gyomortól jól tűrt készítmény. Napi adagja 2*0—3*0 gr. (4—8 tabletta). Melléktüneteket nem igen okoz. Használatosak még a jodalbacid, jod- glidin jódozott fehérnyeprseparatumok, melyek jól felszívódnak. Jódbedörzsöléseket alkalmaz Joseph olyan eseteknél, midőn az emésztőtraktus kímélése különösen indikált. A jód, amint azt Kreidl kísérletileg igazolta, a bőrön át kétségtelenül felszívódik. Joseph a 25 vagy 50%-os jothionkenőcsöt használja (Rp. Jothioni 25*0—50-0, Lanolin anhydr., Vaselin aa ad 100*0) s ebből a kéneső bedörzsölési kúránál használatos eljárással naponta 1 — l kávéskanálnyit dörzsöltet váltakozóig az egyes testrészekre. A jódintoxicatio hevenyésen vagy idősülten mutatkozhatik. A jelenségeket F. Lesser a jód kálisójára vezeti vissza, mivel vizsgálatai szerint a jód mindig mint jódkalium van jelen a szövetekben és nem mint jódfehérnye. Legártatlanabb jelensége a jódnátha, mely néha már igen csekély adagok után is mutatkozik, sőt többnyire csak a kis adagoknál támad, míg a nagy dosisoknál elmarad. Néha intensiv fejfájással jár. A jódnátha alatt a váladék jódot tartalmaz (Anten). A jódnáthánál csak kevéssé gyakoribb a néha azzal együttesen is előforduló jódpattanás (folliculitis ex usu jodi, jododerma pustulosum, acne vul- garis-hoz a csalódásig hasonlít). A szervezetbe kerülő jód izgatja a faggyúmirigyeket s alkalmas talajt teremt a genymikróbák secundaer megtelepedésének. Néha kifejezett kelés, furunculus képében mutatkozik. Néha a jodismus alatt a nyálhártya fokozott izgalma következtében az orr s a conjunctivák megduzzadnak, kivörösödnek sőt hőemelkedés is mutatkozhatik. Igen kivételes esetekben exsudativ processusokat (hólyagok) is észleltek jód után. A bőrön kifejezett purpurat erythema nodosum-ot, göbös sőt hatalmas fungosus képződéseket — jododerma tuberosum fungoides — is írnak le (0. Rosenthal, Schütze). Á legveszedelmesebb, de egyszersmind a legritkább is a jód után támadó glottisoe<lema.
