Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis gyógyítása
238 egyesülnek a vérrel, ami azután szétviszi azt az egész szervezetbe. Ez utóbbi szerzők véleménye mellett szól, hogy kórházi szobában oly betegnek, aki mellett a szomszédos ágyon fekvő társa kenőkúrát végzett, vizeletében is sikerült a kénesőt kimutatni (F. Müller). A vita teljesen elméleti értékű volna, ha e nézetekből kifolyólag a gyakorlatban is elő nem állna az a betegeknek kétféleképpen adott utasitás, midőn a tüdőn át való felszívódás liivei a kenőcsnek a bőrre való egyszerű rdkenéó-ét elegendőnek tartják, addig a belélegzésen kívül a bőrön át való resorptióra is súlyt fektetők, természetesen a minél erélyesebb mechanikai bedörzáöléót ajánlják. Mi részünkről, ámbár a kénesőgőzöknek a tüdőn át való felszívódását is, mint főleg Juliusberg (1901) kisérleteivel bebizonyítottál, teljes érvényében elismerjük, az esetek ezreinél tapasztalt prompt hatás alapján, valamint hivatkozással arra a régi észlelésre, hogy a syphilidek a bőrnek bekent területein hamarább tűnnek el, mint a kénesős kenőcscsel lokálisán nem kezelt bőrrészletekről, a modern inunctiós therapia krealóját SiGMUND-ot követve, a bedörzsölést gyakoroljuk s betegeinknek azt az utasítást adjuk, hogy testüknek váltakozó részeit, a naponta előírt mennyiségű kénesős kenőcscsel lefekvés előtt — mivel úgy látszik, hogy az ágy egyenletes melege s a test absolut nyugalma 6—8 órán keresztül a hatást erősíti — 15 — 20, sőt 30 perczen át erélyeá masszáló kézmozgásokkal dörzsölje be, kikerülve az erősen szőrös testrészeket (fan-, hónaljtájék). Súlyt fektetünk arra, hogy a bedörzsölést a beteg maga végezze, mivel ezáltal tenyerének bőrmirigyein keresztül is szivódhatik fel az orvosságból s egyúttal a belégzés is erélyesebb. Gyenge, ansemiás egyéneknél vagy éppen gravidáknál természetesen mással végeztetjük a procedúrát, ekkor azonban kikötjük, hogy a bedörzsölő munkáját testetlen szarvasbőrkesztyűben végezze. Megjegyezzük, hogy így végezve a bedörzsölést, az inhalatio sem vallja annak a kárát, mivel ez utóbbi még más körülményektől is függ. Az a beteg, aki egymaga kis szobájában hosszú időt tölt el, bedörzsölve is sokkal több kénesőgőzt fog inhalálni annál, ki kevés időt tölt zárt helyen, hanem napjai a szabadban folynak le, még ha bőrére vastag rétegben kente is és nem dörzsölte is be a kenőcsöt. Hogy a bedörzsölt kéneső felszívódása, mily hamar megindul, azt az is bizonyítja, hogy Bürgi vizsgálatai szerint a kénesőnek a vizelet útján való kiválasztása már 24 óra múlva kezdődik, 10—12 nap múlva tetemessé válik s a kúra kihagyása után is még 1—6 hónapig legalább nyomokban kimutatható. A bedörzsölésre használt kénesőkenőcs mennyiségét külömböző- képpen vehetjük. Egy erős szervezetű, átlag 70 kilós férfi könnyen tűr el napi 4—5 gr.-ot a hivatalos készítményből, de néha még magasabb dosi- sokat is adhatunk. (Pl. agy velőtüneteknél 6—10 gr.-ot is pro die!) Primaeraffectio esetén, midőn még esetleg az abortiv kezelés is szóba jöhet, ajánlatos magasabb adagokkal kezdeni a kezelést. Legyengült egyéneknél, nőknél természetesen arányosan kisebb dosisokat
