Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis gyógyítása
‘231 egyik hasonló vagy eltérő fajú egyénből a másikon, esetleg harmadikon s többön keresztül ójtunk, mely esetben bizonyos pathogen anyagok, vírusok, mérgező volta emelkedik, mig másoké csökken. E kísérleteknél az első ismét Metschnikoef és Houx volt s arra törekedtek, hogy a vírust alacsonyabb rendű majmokon passage útján keresztül- vive. legyöngítsék és e legyöngített anyagot, mint ójtóanyagot, vaccin-i alkalmazzák. Törekvésüket azonban nem kisérte siker. E majomkisér- letekkel szemben Uhlenhuth és Mulzer (1911) rámutattak arra, hogy a házinyúlsyphilis, melyből 14 passage-t sikerült nyerniük, a magasabb passage-okban határozottan virulensebbé vált, amit a lappangási idő megrövidülése és a feltűnő nagy számban (80—90%) megeredő ójtá- sok s a beójtott szervekből kiinduló súlyosabb jellegű folyamatok bizonyítottak. Amint e kísérletek vázlatos előadásából is kitűnik, a serotherapiai kisérlstek még eddig nemcsak eredményre nem vezettek, de azt meg sem közelítették. Talán a spirochaetának tiózta tenyésztése (Noguchi) nyújt majd alkalmat újabb és eredményesebb kisérletsorozatra. A kiesnek az setiologiai prophylaxisa, valamint aetiologiai therapiája ezidő- szerint még a jövő reménye csupán. * A syphilisnél még eddig gyakorlatilag be nem vált, de a nagy jövő kilátásaival kecsegtető serotherapián kívül, a kutatás előterében ezidőszerint az egyelőre több eredménynyel rendelkező chemotherapia áll. E fogalomnak ily meghatározása új ugyan, de maga az a törekvés, hogy a betegségcsirokat vegyi anyagokkal tegyük tönkre, éppen oly régi, mint maga az orvostudomány s az eljárást a középkor alchy- mistái, kiknek sok hatásos gyógyító szert köszönhetünk, már öntudatosan is alkalmazták különböző betegségek ellen. A kénesőnek a gyakorlatban való sikeres alkalmazása a megelőző századokban, már a chemotherapia egyik diadala volt. A modern chemotherapia elmélete Ehrlich conceptiójából indul ki, midőn annak a chémiai elvnek, hogy «corpora non agunt, nisi liquida» analogonjára felállította s kisérletsorozatokkal igazolta azt a chemotherapiai tételét «corpora non agunt, nisi fixata». E tétel alkalmazásában annyit jelent, hogy a parazitákat csupán olyan anyag semmisítheti meg, amelyhez azok bizonyos rokonsággal, affinitással viseltetnek Ezeket az anyagokat Ehrlich paraóitotrop anyagoknak nevezte el, szemben oly szervmérgekkel, melyek a parazitát ugyan szintén elpusztítják, de amellett az életre fontos szerveket megtámadják, tehát organotrop-ok. Gyógyító szernek tehát csupán oly anyagok alkalmasak, melyek parasitropiájuk mellett nem organotropok is egyúttal. Ha már most az EiiRLiCH-féle tételt a syphilisgyógyításra alkalmazzuk, megállapíthatjuk, hogy olyan ázerünk, mely a ózervezet- ben jelenlevő ópirocliaetákra közvetlenül paraóitotrop hallót fej-
