Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis gyógyítása
225 tivvá átváltoztatnunk, meggyőződjünk arról, hoüy e negativitás hoóázú időn, éveken át állandó marad-e még az antisyphilises kúrák teljes kihagyása mellett is, mely kedvező esetben azután a betegség a legnagyobb valószínűséggel gyógyultnak mondható. A gyógyulás időpontjának megállapításánál való haladás szembeszökő a még néhány év előtti állapotokhoz képest, midőn még tisztán empiriás tapasztalatokon alapuló egyes tekintélyek által önkényesen és sablonszerűén megállapított nézetekre voltunk utalva a gyógyulás valószínűségének megállapításánál. Tehát a óyphilid legkezdetibb szakában helyeden úgy járunk el, ha az általánoó kezeléát a ópirocliaeta kimutatá- óával kezdjük meg, míg ha a beteg már a primaeraffectio elmúlta után kerül kezeléáünk alá a WR.-t veóZózük igénybe. Viózont ázinte nélkülözhetetlen a WR. ózereink befolyáóának ellenőrzé- áére a áecundaer éó tertiaer ózakban, valamint a óyphiliáből való kígyó gyulád megállapítáóánál. De sikerül-e mindig a reactiónak szereinkkel való befolyásolása ! Kétségtelen, hogy vannak egyes, szerencsére kivételes esetek, midőn az ezidőszerint rendelkezésünkre álló gyógyítási módokkal sem sikerül a positiv WR.-t tartósan negativvá tennünk, még akkor sem, ha szereinkkel már a «dosis tolerata»-ig, a gyógyszeres intoxicatio határáig jutottunk. Ezeket az eseteket vagy úgy értelmezhetjük, hogy az illető specialis esetben a parasita a szervezetbe annyira befészkelte magát, hogy gyógyszereinkkel azt többé már megsemmisíteni képtelenek vagyunk, vagy pedig akként s ez sokkal valószínűbb is, hogy az illető szervezetnek sajátos dispcsitiója, fajlagos ellenanyag képzésének az infectio legyőzésére nem elégséges volta, a parasitának szereinkkel el nem érhető szövetekben való elhelyeződése (Noguchi theoriája a paralysisnél) vagy e parasitának az előző therapiák, főleg a szerek enyhe alkalmazása következtében előállott megszokása, ftgyógyszerállás))-a (Ehulich) is okozója ennek, de nem zárhatjuk ki azt sem, — ha ugyan a WR-t ellenanyag reactiónak tartjuk — hogy egyes egyéneknél specifikus ellenanyagnak megindult productiója még akkor is tart, midőn a betegség maga már elenyészett. Emellett szól az a tapasztalat is, hogy ily állandóan positiv reactiót adó betegnél sem válnak a spirochieták föltétlenül aktívvá, azaz a betegség nem tör ki minden egyes esetben, ámbár természetesen annak lehetősége Damok- les kardjaként függ az illető egyén további sorsa fölött. De evvel nem merül még ki a WR. jelentősége a betegség gyógyításánál. A reactio therapiánk hatásos voltát is legtöbbször megbízhatóan jelzi. Sok esetben bámulatos gyorsan és enyhe beavatkozásra beáll annak negativvolta, más alkalommal ellenben a reactiónak makacs positivitása a gyógyítás energiásabbá tételére ösztönözhet. Az első esetben tehát esetleg kíméletesebb, — de sohasem erélytelen — hosszabb megszakításokkal járó therapiára szorítkozhatunk, mivel vagy a spirochaeták helyezkedtek el a szervezetnek gyógyszereink számára hozzáférhetőbb helyén, vagy pedig a szervezet már enyhébb kezelésre is elégséges specifikus ellenanyag termelésére képes. Makacs 15 Poor: A syphilis korínná és rjyújyílása.
