Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A metasyphilises vagy syphilogén betegségek
186 alakjában mutatkozni éppen egy család tagjainál. Még egyenes leszár- mazóknál feltehető volna, hogy azok a szóbajövő szöveteknek a syphilis mérgével szemben való különös érzékenységét örökölték, de a házastársak ily megbetegedésénél e feltevés sem alkalmazható. * Ha áttekintjük mindazokat az érveket, amelyeket a szóbanforgó idegbántalmak syphilises eredete ellen és mellett felvonultattak, felmerül még az a kérdés is, hogy ha, mint bebizonyult, e bántalmak tagadhatatlanul a szervezet syphilises fertőzésének következményei, fentartható-e még ezidőszerint e betegségeknek mint. metasyphilis-e- sek, syphilogen-eknek elkülönítése a normalis syphilistől s ha igen, miként definiálhatjuk e csoportot. A legtöbb szerzőnek feltűnt, hogy a paralysis és tabes, ha syphilises eredetű is, mégis csak elüt az idegrendszer ú. n. «valóságos)) syphilises betegségétől, azaz azoktól a kórképektől, melyek az arteriitis vagy endoarteriitis syphilitica, vagy az agy- és gerinczvelő burkainak, valamint az idegelemek gummás elváltozásainak következményei. Mi a tudomány mai álláspontjával egyezőnek hisszük, ha e csoportot a rendes syphilistől, ha nem is oly élesen, mint még néhány év előtt tettük, de némileg mégis elkülönítjük, s más szerzőkkel azt tartjuk, hogy a metasyphilióeá bántalmak, ámbár syphilises alapon keletkeznek s elváltozásaikban a spirochaeta pallida jelen van, kezdetüktől fogva oly jellemző, az eredeti alapbetegségtől elütő, saját fejlődéssel bíró nosologiai egységek, melyek megkezdődve, az illető szervezet további sorsát az alapbajtól függetlenül, önállóan irányítják, az alapbetegség folyamatával szemben eddig specifikusnak elismert therapiával éppenséggel nem, vagy nem kielégítően befolyásolhatóak, sőt azoknak továbbfejlődésére, ha specialis kórfolyamatuk már megkezdődött, teljesen közömbös, hogy maga az alapbetegség, az eredeti syphilis, továbbra is fennáll avagy gyógyul. Viszont a genetikai összefüggés az alap- és az utóbetegség között, amint Lubarsch (1914) is hangsúlyozza, különféle lehet. Lehet az egyszerű, késői metastasisképződés vagy a nyugvó parasitának kedvezőtlen körülmények között való aktívvá válása (paralysis progressiva). A priimerbetegség alatt széthurczolt paraziták valamely szervben, esetleg csupán az alapbetegség gyógyulása után előtérbe lépő teljesen eltérő lefolyású betegség előfeltételeit teremtik meg (tabes a korán lefolyt lueses meningitis következményeként éppen úgy, mint az aortaaneurysma produktiv syphilises mesaortitis alapján). Ami a metasyphilises idegbetegségek therapiáját illeti, a nézetek ebben még szerteágazók, részben ellentétesek. A részleteket illetőleg idegorvoslástani müvekre utaljuk az olvasót s e helyen csupán annyit emlitünk meg, hogy a szerzők egy része határozottan az energiás antisyphilises kezelés mellett van (Raymond, Leredde, Steyerthal, Dreyfus, Schultze s főleg Nonne), míg mások syphilis- ellenes szereink hatását a szóbanforgó betegségekre nézve kétségbevonják vagy
