Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - Az idegrendszer syphilise
gyobb részét elfoglaló, avagy gyakrabban körülírt s előszeretetlel a nyaki részen mutatkozó (Oppenheim). A pia ereinek fala jellemzően megbetegedhetik s az elváltozások átterjedhetnek magára a gerincz- velőállományra is (myeliíiá). Az érbántalom következtében a velőállományban lágyulási góczok támadhatnak. Kifejezett lueses kérgeáedéá rendesen a dura külső vagy belső felszínéből indul ki s az első esetben a dura a gerinczcsatorna csonthártyájával összenőhet, a másodikban pedig a burkok összenőhetnek a gerinczvelővel s már a nyomás folytán is abban elváltozásokat okoz (meningitis áklerotiáaná). Körülírt gummák előszeretettel a piában, a subarachnoidealis hézagban vagy a dura belső felületén keletkeznek. Következményük a burkok összeolvadása s összenövése a gerinczvelővel. De apró kölesnyi, kemény, multiplex,elszórt gummaképződés is előfordulhat a burkokon. A gerinczcsatorna lueses exostosisa secundaer compreááióá myelitis okozója lehet. Ami az elváltozások tüneteit illeti, minthogy a lolyamat a gerincz- velőburkokból indul ki, a symptomák is ennek felelnek meg. Finger szerint nyomásra fokozódó fájdalmak a gerinczoszlop bizonyos helyén, melyek rendesen neuralgiaszerűen a végtagokra is kiterjednek s para'sthesiák, zsibbadásban nyilatkoznak a bőrsensibilitásnak minden megváltozása nélkül. Épúgy a végtagokban mutatkozó rángások, egyes izomcsoportoknak az akarattól független összehúzódása a mozgató spha'ra zavarára utal. Mindezek a zavarok nem állandóak, hanem változóak, intermittálók, exacerbálók. Ily exacerbatiót hűdés kisérheti, mely csupán egy végtagra szorítkozhatik, de követheti azt a többi végtagok vagy a BRowN-SÉQUARD-féle féloldali hűdés is, az egyik végtagon motorikus, a másikon pedig sensibilis hűdéssel. Ha a bántalom a gerinczvelő lágyéki részében székel, a két alsó végtag paraplegiája, ha a háti részben van a gócz, akkor sphincter-hűdés követheti, mely azután többnyire stationer is marad. Sajátságos, hogy ezek az elváltozások az érző sphserát sokkal kevésbé érintik s még motorikus hűdésnél sem követi a panesthesiát a teljes anaesthesia. A térdtünet váltakozóéin való kimaradása és visszatérte, ami a gyakorlatben igen értékesíthető fontos tünet (Siemering, Oppenheim, Eisenlohr), valamint az izmok nagyfokú sorvadása (Ziemssen) s a hűdések sajátságos para'sthesiák mellett rendesen a lueses folyamat mellett szólnak. A tüneteknek gyors váltakozása, ingadozása, «fluktuálása» a lues cerebrospinalisra utalnak, a tabes és paralysia már kifejlődött symptauláinak statio- naer voltával szemben (Schuster 1913). Agyvelőelváltozások coexistá- lása esetén természetesen szemizomhűdések, apoplektiform insultusok stb. társulnak. Energiás kezelés mellett ilyenkor még javulás, sőt gyógyulás is állhat be (Finger). Ez utóbbi természetesen csak igen ritka kivétel lehet, mivel a gerinczvelő luesének gyógyulása esetén is az elváltozások helyén fejlődött hegedősek, valamint consecutiv elfajulásos folyamatok már irreperabilisak. A nyaki részben székelő bántalmaknál azonban lélegzési zavarok következtében fulladás vagy tüdőgyulladás hamar az exitusra vezethet. Mindezek a tünetek egyenkint nem jellem
