Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - Az idegrendszer syphilise
173 oldali, igen ritkán kétoldali paresis lép föl, mely rövid javulás után apoplektiform insultussal ismétlődhetik. Több ily insultus után lágyulások keletkeznek, melyek természetesen már nem gyógyíthatók. Az artéria basilaris- és vertebralis ok megbetegedése a hidat és a medulla oblongatát is bevonja a bántalom körébe s ezáltal a bulbaer-jelenségek (nyelési, lélegzési, vérkeringési zavarok, dysarthria) származnak, mely jelenségek látszólagos javulások és rosszabbodások között éveken át eltarthatnak. Az agyvelő állományának syphilises elváltozása a syphilises encephalitis, mely ismét körülírt — gummás — vagy diffus is lehet. Hogy közvetlen oka a spirochseta, azt az is bizonyítja, hogy a vérerekből, ritkábban a lágy agyburokból indul ki a folyamat mint diffus encephalitis, ami különben felnőttnél igen ritka. Bonczoláskor Siemerling az egész bal agyvelő-hemisph;erát vöröses, vizenyős, lágyult állapotban találta s Jürgens a folyamatot az egész agyvelőn látta. A sárgás szín a gliasejtek zsíros elfajulásának következménye. A folyamat úgy látszik igen gyors lefolyású. Jürgens esetében hirtelen fellépő szédülés után aphasia, féloldali paresis, majd görcsök és coma között a halál négy nap alatt beállott. Veleszületett syphilises gyermekeknél a bántalom valamivel lassabban vezet exitusra, mivel az agyvelő duzzadásával a koponyavarratok tágulása egyideig lépést tarthat (Jürgens). Az agyvelő körülirt gummái gyakoribbak s rendesen nem magában az agyvelőben, hanem annak felszínén ülnek. Az agy kérgén fejlődött gummák monoplegiak, koritikális epilepsiákat, míg az agyalapon ülők keresztezett hüdéseket s a különböző agyidegek működése körébe tartozó zavarokat okoznak. Ziemssen szerint az agyvelő- gumma tünetei sohasem mutatkoznak oly tisztán, mint a másféle tumorok okozta symptomák, minthogy a gummás bántalomnál az agyburkok is be szoktak vonva lenni a bántalomba. Tehát ilyenkor a gócz- tünetek mellett vcrkeringési, érzési és psychés zavarok, azonkívül az apoplektiform insultusok közönségesen nem hiányoznak. Megjegyzendő, hogy a WR. az agyvelőgumma esetében feltűnő gyakran cserbenhagy (Frenkel-Heiden, Citron, F. Lesser stb.) s manifest eseteknél is negatív lehet. Az agyvelősypliilis kórjóslatát illetőleg a statisztikák nagyjában igazolták FouRMERt. kinek megfigyelése szerint az ilyen betegek egy- harmada meggyógyul, fele javul (természetesen erélyes kombinált jód és kéneső kezelésre) s kb. csak hatodrésze hal el. Naunyn szerint minél később kezdődik az antilueses kezelés, annál kevesebb a remény a gyógyulásra, illetőleg a tartósabb javulásra. Épúgy annál rosszabb a kórjóslat szerinte, minél nagyobb időszak választja el az affectio fellépését a fertőzés időpontjától. A kéneső alkalmazásától nagyobb siker várható, ha az illető beteg agyvelőbántalmát megelőzőleg hosz- szabb időn át nem használta e szert. Az agyvelősyphilis gyógyításánál a legenergiásabb eljárás lehet csak javalva. A salvarsan, különösen gyűjtőeres alkalmazása, kétélű fegyver. Igen gyors javulás követheti alkalmazását, oly gyors, amdyent
