Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - Az idegrendszer syphilise
172 nyás vagy szalonnás, részben merev, kötőszöveti megvastagodás képét nyújtja. Az agyvelöalapi nagy ereknek fala többnyire megvastagodott s a megbetegedett agy velőburokkal összenőtt. Az erek lumenje lielyen- kint tágult, más helyen szűkült. Más esetben kifejezett, körülírt duzzanatok lehetnek jelen, s főleg a szemmozgató és a háromosztatú ideg, valamint a tractus opticus ily duzzanatba lehet beágyazva. Az agyvelő egyéb részei intaktak lehetnek, de gyakran ott is előfordul egy-egy gócz, főleg a nagy ganglionok körül. Vérzések és ellágyulások is bekövetkezhetnek (Oppenheim után). Az agyvelő óyphilióének tünetei közül az első Heubner szerint a kínzó, főleg éjjel exacerbáló főfájások, mely azonban néha a nap bizonyos óráiban neuralgiaszerűen is mutatkozhatik. A fajdalom körülírt helyre szorítkozhatik, de lehet diffus is, a fej gyenge kopogtatására fokozódó. E tünethez szédülés, hányás, ájulás, görcsrohamok csatlakozhatnak vagy zavarok a psyché részéről s az intelligentia rohamos csökkenése apathia vagy demenliával. Ez utóbbi állapot azonban nem állandó s fellépése között a beteg napok vagy heteken keresztül a teljesen egészséges benyomását keltheti. Később maniakalis rohamok normalis intervallumokkal, máskor polydipsia és polyuria lehet jelen. Ezekhez az általános tünetekhez azonban az agyvelőidegek megbetegedése szerint különböző egyéb symptomák csatlakozhatnak. Ptosis és kettős látás a szemmozgató ideg zavarára utal. De fejlődhet pupillamerevség, mely tünet Oppenheim szerint az agyvelősyphilis egyetlen symptomája is lehet. A látóideg körében működési zavarok jöhetnek elő minden objektiv tünet nélkül is, vagy hemianopsia. Oppenheim a hemianopsia bitemporalis fugaxra, mint oly futólagos jelenségre íigyelmeztet, amelyet fontos diagnostikai jelnek tart az agyvelősyphilisre nézve. Epúgy támadhat kétoldali amaurosis szemtükörrel konstatálható objektiv jelek nélkül, máskor a neuritis optica vagy a pangásos papilla kimutatható. A n. olfactorius elváltozása anosmiát eredményez. Abducens, acusticus, facialis, hypoglossus és accessorius csak ritkán vannak bevonva a bántalom körébe, míg a háromosztatú ideg elváltozása gyakoribb s ilyenkor az arcz és nyelv egyik felén neuralgiás fájdalom, hyper- és parresthesiák állnak elő, míg ha a trigeminus mozgató részére szorítkozik a bántalom. a rágóizmok hűdése diagnostizálható. Mindezeknél a tüneteknél azonban a kórjóslat még nem föltétlenül rossz, mivel kellő időben és erély- lyel alkalmazott kezelés még teljes gyógyulást eredményezhet, míg sokkal rosszabb a prognosis, ha a bántalomlioz hemiplegia, hemiparesis vagy bulbaer jelenségek csatlakoztak (Joseph és mások). Ezek az utóbbi jelenségek azt mutatják, hogy a circulus W illisii nagy erei a bántalomban résztvesznek, amint az a meningitis basalis- nál rendesen elő szokott fordulni. Amint az erek syphilises bántalmainál már leírtuk, e képletek lumenjének elzáródása rendesen nem rögtönös, hanem a falak megvastagodása és ebből kifolyólag az erek fokozatos szűkülése előzi meg. Az art. fossae Sylvii elváltozásánál a mozgató regio és a beszédcentrum elváltozásainak megfelelőleg rendesen fél
