Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)

A szerzett syphilis - Az idegrendszer syphilise

AZ IDEGRENDSZER SYPHILISE.

Már több Ízben hangsúlyoztuk, hogy a syphilis minden jellemzően cyklusos lefolyása sem mindenesetben tartja be a normát s különösen az úgynevezett tértkor elváltozások nem egy szerven már igen korán mutatkozhatnak, ellentétben a secundaer jelenségekkel, melyek sohasem jelentkeznek a késői szakokban. De nem ismerünk egy második szervet, melynél a betegség cyklusos volta olyannyira a háttérbe szorulna, mint épen az idegrendszernél, amelynek tárgyalásánál ebből az okból nem is választhatjuk el egymástól a különböző stádiumokat, nem tartván helyesnek a lényeg feláldozását a forma kedvéért.

Az idegrendszert a syphilis sokkal gyakrabban támadja meg, mint ezelőtt azt hitték, ámbár már Fournier 3489 manifest tertiser tünettel járó syphilis esetnél 1085-ször — tehát az eóetek egyharmadréózében — talált az idegrendszer részéről pathologiai jelenségeket,ami azt bizonyítja, hogy az idegrendszer a syphilis vírusa irányában igen érzékeny képletek közé tartozik. A legújabb serologiai vizsgálatok pedig bebizonyították, hogy azoknál az eseteknél, melyek később — évek, sőt évtizedek múlva — ily syphilisen alapuló idegbetegségek által lepetnek meg, sok esetben már igen korán jelen van a liquor cerebrospinalis oly elváltozása (lymphocytosis, fehérnyefelszaporodás vagy positiv \YR., a vérsavó therapiára beállott negativitása mellett), mely az agy- vagy gerinezvelőt is megtámadó syphilisnek, speciálisan a korán és klinikailag észrevétlenül lefolyó syphilises meningitisnek tulajdonítható.

Hogy hogyan jut a virus a centrális idegrendszerhez, azt a spiro- ch.etainvázió útja megmapyarázza. A parazita a primaeraíTectiót képező plasmomából vagy egyenesen a keringő vérbe, vagy a nyirok ereken keresztül a nyirokmirigycsomókba s innen ismét a nyirokereken s a ductus thoracicuson keresztül a jobb szívbe, majd a bal szíven át és a verőerek közvetítésével mindenegyes szervbe s éppenúgy a középponti idegrendszer nyirokhézagaiba jut. A nagy nyirokcisternákban (cisterna subarachnoidalis, cerebello-medullaris, ponti, chiasmatis, fossa? Sylvii), melyekben azután a legfontosabb erek és idegek a liquor közvetítésével a vírussal érintkezésbe kerülnek, ami a lues korai szakában észlelhető olyan subjektiv tüneteket, mint a fejfájás, szédülés, émelygés, hányás stb. érthetővé tesz. Tehát a spirocha?ták már a betegség kezdetén befészkelődhetnek az idegrendszerbe s destruktiv hatásukat ki