Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A szerzett syphilis harmadik (késői) szakasza. Tertiaer stádium
166 izzadmány száll az elülső szemcsarnok aljára (hypopyon). Arlt szerint a pupilla gyors és «ad maximum» tágításával néha kifejezetten látható a gumma, míg Csapody arra figyelmeztet, hogy a hártyás izzadmányt termelő iritis (iritis membranacea Csapody) leplezheti a gummát s az csupán a hártya leválása után tűnik elő. A szivárványhártya gummái szerzett luesnél sokáig állhatnak fenn még megfelelő therapia mellett is. A óugdi'teát syphilomája a kisérő iridocyklitis miatt sokszor huzamosabb időn keresztül felismeretlenül marad, míg később a skle- rán keresztül a felszínre tör s mint apró, körülírt, sima felületű csomó mutatkozik. Energiás luesellenes kezelésre a gumma atrophia hátrahagyásával gyógyul, míg elhanyagolás esetén consecutív érhártya- gyulladás- (chorioiditis) és glaukomához vezethet (Joseph után). A chorioiditis disseminata, chorioretinitis, valamint a retinitis syphilitica simplex felismerése azonban annyira specialis szemészeti gyakorlatot igényel, hogy az ezekre vonatkozó adatok ismerete végett ophthalmologiai szakmunkákra kell utalnunk az olvasót. A szem izmainak syphilises folyamata Graefe szerint oly gyakori, hogy a szemizombénulásoknak legalább fele a syphilis számlájára írható. Közvetlen oka többnyire gummás meningitis basdaris vagy a koponyacsontok periostilise. A késői jelenségek közé tartozik az ophthalmoplegia interna (Hutchinson 1876), midőn a belső szemizmok hűdése adja meg a kórképet s a muse, sphincter iridis hűdése következtében pupillamerevség, a musc. ciliaris elváltozása folytán pedig a szem alkalmazkodási képessége szenved. A bántalom lehet fél-, de kétoldali is s lehet önálló, de épúgy középponti vagy medullaris eredetű is és nem egyszer sok évvel előbb mintegy előhírnöke a fejlődő centrális bántalomnak. Az antilueses kúra itt nem egyszer cserben hagy s a restitutio nem következik be többé. Ophthalmoplegia externa alatt az összes külső izmok, vagy azok nagyobb részének hűdését kell értenünk. (Hutchinson két Ízben kongen. syph.-nél is látta.) Az oculomotorius mellett a leggyakrabban az abducens, legritkábban a trochlearis van hűdve. A szemüreg (orbita) falainak a Tenon-féle tok mögötti gummás periostitisét Mbazek írta le. Ilyenkor folyton fokozódó, különösen éjjel szinte tűrhetetlen fájdalom kíséretében a szemgolyó kidülledése (exophthalmus) a mozgathatóság akadályozottságával és kettős látás keletkezik. Rendesen féloldali, de az orbitalis duzzanat kivételesen kétoldali fellépését Goldzieiier ismertette. Az úgynevezett «metasyphilises idegbetegségek» a tabes, paralysis progressiva mellett a direkt syphylises agyvelőlues is mind oly jellegzetes elváltozásokat okoznak a látószerven, hogy annak vizsgálatát ilyen esetekben sohasem volna szabad elmulasztani. A szemnek mindezek a bántalmai az általános syphilisellenes kezelési módokon kívül speciálisán szemorvoslási lokális therapiát is igényelnek.
