Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A szerzett syphilis harmadik (késői) szakasza. Tertiaer stádium
165 vagy az áttörés — s ekkor tölcsérszerű fekély a következménye, — vagy antilueses kúrára a felszívódás. Valószínű, hogy az esthioméne-nek leírt s már tárgyalt elváltozások egy része gummás fekély lehetett (Hydes). A commissurában fejlődő gummás elváltozás rendesen a perineum felé terjed. A hüvely gummái ritkák s ezek is többnyire észrevétlenül maradnak, kivált ha áttörés nem jön létre. A méh tardiv syphilise többféle kórképben mutatkozhatik, melyek között legismeretesebb a diffus kötőszöveti gyulladás és a gummás elváltozás. Az egész méh vagy a szerv kölülírt részletének syphilises kötőszöveti gyulladása a metritió interótitialió diffusa s. circumácr. óyphilitica. Ilyen, a szerv histologiai vizsgálatával kiegészített esetet Morisani (1902) közölt. Leírása szerint számos lnemorrhagiás gócz mellett a kötőszövet és a rugalmas rostok hyperplasiája, az erek előrehaladott degeneratiója, az intima megvastagodása, az adventitia fibrosus hyperplasiája volt jelen a media atrophiája és homogén átalakulása mellett. Ezt az angioákleroóiá óyphilitica tardal, mely az adventjából indult ki, Morisani a syphilis manifestatiójának tartja. A gummdá folyamat, különösen ha a portio vaginalison fejlődik ki, a hasonlatosság révén könnyen a carcinomával téveszthető össze s Jaworski a jodtinctura és jodinjectióra gyógyult «:rák))-okat ily hibás diagnosisoknak minősíti. De nemcsak a méhszáj körül, hanem a cor- pusban is előfordulhatnak a gummák s ezek az esetek rendesen az idősült metritisek képe alatt felismeretlenül folynak le. Hoffmann (1911) egy obductiora került esetében a portio elülső ajkán ülő kis- alma mekkoraságú duzzanat, mely felületén kifekélyesedett, valamint a jobb ovarium és tuba kétségtelen gummának bizonyult daganattá voltak átalakulva s egyúttal más szervben (máj) is hasonló lueses folyamat volt jelen. A szem. A szem tertuer bántalmai több, részben specifikus kórkép kifejlődésére nyújtanak alkalmat. A szemhéj on és kötő hártyán borsó-, babnyi merev beszűrődéssel övezett gummák támadhatnak, melyek fennállásuk kezdetén a hordeolummal téveszthetek össze. Szétesvén, typusos gummák támadnak, melyek kezelésre hegedőssel gyógyulnak s ennek nem egyszer a szemhéj kifordulása (ektropium) a következménye. A szem- héjporcz lueses megbetegedése a taráitiá óyphilitica (Magawly), a tarsus porcznak néha mogyorónyi resistens beszűrődése. Az erekkel nem biró ó&arúhártyán gummás folyamat csak abban az esetben lehet, ha előzőleg a syphilises gyulladás következtében érújképződés állott be. (Hirschberg). A gummás szivárványhártyagyulladásnkl (iritis gummosa) többé-kevésbé kifejezett iris elváltozások mellett körülírt, fokozatosan a parenchyma fölé emelkedő köles-, sőt kislen- csényi fakósárga-sárgásvörös csomók támadnak a pupilla szélével szomszédos övben (Csapody). A gumma a sugártest felől is támadhat s onnan átterjedhet az irisre is. A cyklitisnél fájdalmasságon kívül
