Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A szerzett syphilis harmadik (késői) szakasza. Tertiaer stádium
144 vörösesszürke, fakószínű újonnan képződött kötőszövetből áll s környezetétől élesen elválik, azonban abba számos nyúlványt bocsát. A gumma jelenléte s növekedése következtében a nyomásnak kitett parenchymáb.n coagulatiós nekrosis és elzsírosodás keletkezik a vérrel való hiányos ellátás miatt. A gumma csak kivételesen lágyul el (Zenker, \Y. Moxon) s ekkor bennéke az agyvelőhöz hasonló consistentiájú. A májban vagy egyes, vagy többes számban lehet jelen. Már ötvenet is találtak obduc- tiónál. Előszeretettel a ligamentum suspensorium hepatis rostjai között helyezkedik el. Szegélyében Schaudinn kimutatta a pallidát. A máj syphilisének diagnosisa csupán az elváltozások kifejlődésével lehetséges, de gyakran felismeretlenül is marad. F. Lesser (1908) 30 a bonczolásnál májsyphilisnek bizonyult esetről írja, hogy azok közül az élőben egyetlenegy sem volt felismerhető. Néha a kötőszöveti májgyulladásnál a máj szélének tompábban való áttapin- tása s az azon levő protuberantiák útbaigazíthatnak. A gummák mint különböző nagyságú, félgömbalakú merev képletek észlelhetők, amennyiben a májnak tapintással kiérezhető részén feküsznek. Korai ener- giás specifikus kezelésre javulás állhat be, de a máj gummái sokkal makacsabbak, mint más szervnek hasonló képletei (Lennhoff). A hasnyálmirigy. A hasnyálmirigy lueses elváltozásai élőben nem igen diagnosti- záltatnak, s idevágó ismereteink az obductiora került esetekből szűrődtek le. Mint egyéb szerveken, a lertiarismus itt is vagy diffus kötőszöveti beszűrődést, vagy kifejezett gummás folyamatot provokál. A pankreatitiá interátitialiá áyphilitica (pankreatitis chronica indurativa syphilitica) gyakoiibb a világrahozott syphilisnél, mint a szerzettnél. Ilyenkor — Bircii-Hirschfeld leírása szerint -— a hasnyálmirigy minden irányban megnagyobbodott, a szerv merev, rugalmas, metszőlapján fénylőén fehér s acinosus struclurája a szabadszemmel való vizsgálatnál elmosódotlnak látszik. Górcső alatt a kötőszöveli elemek túlsarjadzása a mirigykarélyok következményes nyomási atrophiájával észlelhető. A pathologiai folyamat az egész mirigyre, vagy annak csupán egyes részletére terjed ki s az utóbbi esetben részleges kérgesedés látható. Feldmann és Entz a spirochueták nagy tömegét mulatták ki a mirigy ily kongenitalis syphilises elváltozásában. Hansemann és Manghot észlelései azt a fontos tényt állapították meg, hogy a pankreaó lueáeá elváltozásai a diabétesszel is oki kapcsolatban lehetnek s ez az összefüggés ezidőszerint a belorvoslás- tani kutatások előterében áll s úgy értendő, hogy a lues okozhatja a pankreas oly elváltozását, mely a szénhydrátanyagcsere megváltozását vonja maga után. Kétségtelen, hogy a diabelesnél a hasnyálmirigy nagyfokú megnagyobbodása, kötőszöveti keményedése a parenchyma következményes atrophiájával — tehát a pankreatitis interstitialis kórképe — tényleg előfordul. Oly glycosuriánál, melynél a luesre gyanú merül fel. mindenesetre íigyeleinre méltó WvLTER-SAi.isnak (1913)
