Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A szerzett syphilis harmadik (késői) szakasza. Tertiaer stádium
139 erélyes alkalmazásával elég gyorsan befolyásolható. Szóbajöhet még a szövettani vizsgálat czéljaira való próbaexcisio. Az inhüvelyek hygromáit már említettük a második szak elváltozásánál. A tertiarismusban is előfordul, de ritkán. Az inhüvelyek syphilises affectióival először Lisfranc (1842) foglalkozott, míg később Finger (1884) járult ismeretéhez adatokkal. A tertiaer szakban (néha már a másodikban is) az inhüvelyeken merev, gömbölyű megvas- tagodások tapinthatók. E képletek eleinte savós kiizzadásból állanak, de később organizálódnak és meszes lerakódásokat alkotnak. A bőrrel szomszédos inhüvelyek, aponeurosisok (talpon, Achilles-in hüvelye) a bőrrel összenőhetnek s ekkor a bőr felettük el nem mozdítható Az inakat e folyamat működésükben nem akadályozza. Ha magában az inban fejlődik ki ily exsudatio, az annak rostjait szétlolja s mint gömbölyű, mogyorónyi, merev s csak az innal mozgatható képlet tapintható. Az Achilles-ínon kívül a kar bicepsén a supinator longus (Lancereaux) s a kétfejű czombizom inán (Fournier) is leírták. Az inhüvelyek gummásan is megbetegedhetnek (tendivaginitió gummoáa). A gummák e helyen többnyire fájdalmatlan, orsóalakú, merev duzzanatok, melyek felszívódhatnak vagy elfolyósodhatnak. Az inakon is képződhetnek valódi gummák (tenditió gummoáa), mint azt kimerítő histologiai dolgozatával Stancanelli (1900) bebizonyította. A nyálkatömlökben a gumma élesen határolt, érzéketlen rigid képlet, mely többnyire elfolyósodik s a bőrön át a felszínre ürül üreges fekélyeket hagyva maga után (buráitiá gummoáa). A szalagok közül aránylag leggyakrabban az izülelek körül vagy az Ízületekben levőkön fejlődik ki a gummás folyamat. Az emésztési szervek. A garat. A garat tertiser syphilise gyakoribb, mint a mandoláé. Az elváltozás elég gyakran egymagában fordul elő különösen a hátsó garatfalon, anélkül, hogy a száj-garatüreg egyéb nyálhártyarészletei a folyamatban részesek lennének (Mauriac). A hátsó garatfal gummás folyamata a submucosából vagy a csigolyák csonthártyájából indul ki s klinikailag mint diffus infiltrált és sokszor a retropharingealis abscessusokhoz hasonlóan kidomborodó rugalmas duzzanatok, vagy szétesésük után mint nem annyira mély, inkább kiterjedt fekélyek mutatkoznak. A plica salpingo-pharyngeán a gummák előszeretettel fejlődnek ki. A tertiaer garatsyphilis másik alakja a tüszőkből kiinduló apró fekélyek képében (pharyngitiá granuloáa áypliilitica Mauriac [1878]), mely nem egyszer a gümős fekélyekkel való összetévésztésre adott már alkalmat. A hátsó garatfal gummái a nyakcsigolyák testéig s a pars basilarisig is elérhetnek s másodlagosan a csonthártyát, porczol és csontot is elpusztíthatják vagy a csonthártyából kiindulva a nyál
