Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye
I. Rész: Képek a múltból - III. Fejezet. Az orvos mint pap
43 3. A betegség okai között szerepel az a bizonyos féreg, melyről már megemlékeztünk, továbbá a gonosz démon vagy valami kísértet, de szerepelhetnek az illető saját vétkei is, melyekkel megszegte az isteni törvényeket s ezért magára vonta valamely isten haragját. Ennek megszüntetésére pedig, épúgy mint a gonosz szellemek és kísértetek elűzésére, ki alkalmasabb, mint a pap. Az említett SARDANAPAL- féle táblák számos varázslatot, ráolvasást, imát tartalmaznak a különféle betegségek ellen. Említettük már a csillagászat, asztronómia nagy fejlettségét. Magasfokú csillagászati ismereteiket a gyakorlatban nemcsak az idő beosztása szempontjából értékesítették, hanem megpróbálták azokat egyéb célokra is hasznosítani. így nyilván ősidők óta rájöttek az időjárás és a hold járása között fennálló bizonyos összefüggésekre és talán így jutottak arra a gondolatra (vagy máskép, ki tudja?), hogy az ország, a nép és az egyének sorsa is összefügghet az égitestekkel. És így lett a csillagászatból, az asztronómiából, mely az égitestek törvényeit kutatja, csillagjóslás, asztrológia, mely a csillagokból igyekszik kiolvasni az egyén sorsát és az őt megtámadó betegség kimenetelét. A horoszkópok ez időben lépnek az emberiség fogalomkörébe, hogy kitartsanak benne napjainkig és félrevezessék az együgyű hiszékenyeket, akik úgy vélik, hogy amit ők nem tudnak, az már tudomány. Egy másik módja a kórjóslásnak, a betegség kimenetelét illető vélemény megalkotásának, az ómeneket vette alapul és minden eseményt, mely a betegség folyamán vagy a betegvizsgálat alatt történt, olyan jelentékteleneket is, mint pl. az, hogy egy fáról elröpült egy madár vagy a szomszéd háztetőre felmászott egy macska, ilyen ómennek, előjelnek néztek és felhasználtak arra, hogy belőlük a betegség lefolyására következtessenek. Az álmokból is sok mindenre tudtak következtetni (oneiromantia) a beteg sorsát illetőleg, úgy, mint azt nálunk a cigányasszonyok még ma is teszik. Egy további támaszpont a betegség lefolyása iránti vélemény megalkotására volt az áldozati állat májának megfigyelése (hepatoskopia). Ezeket a jóslási módokat — az etruszkok közvetítésével — a rómaiak haruspexei és augurjai is átvették, ők is jósoltak az állatok beleiből, a madarak röptéből stb. 4. Mindez : az áldozati állat májának megszemlélése, az álmokból, a csillagokból és egyéb jelekből való jóslás, épúgy mint a bántalom okául Szolgáló gonosz szellem vagy vétek kikutatása, továbbá annak megállapítása, hogy mely istenhez kell fordulni és minő áldozatokat kell
