Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye

I. Rész: Képek a múltból - II. Fejezet. Az orvos mint varázsló

. 31

Gyógyítás kézrátevéssel az angol király udvarában.

olvasztják ugyanazon személybe, amit annál bátorságosabban tehetnek, mert felfogásuk szerint az istenek sem halhatatlanok. Sőt attól az embertől, aki isten-király-főpap egy személyben, aránylag hamarabb megszabadulnak, mint mástól, mert az istennek tökéletesnek kell lennie és így ha az illető bármiben tökéletlennek mutatkozik, például őszülni kezd vagy akár csak egy foga is kicsorbul, megfelelő formák között megölik.

Hogy az ilyen isten-király gyógyító erővel is bír, az nem vitatható és nyilván ez az őskorból származó hiedelem vezetett ahhoz a szokáshoz, melyet Angliában hitvalló EDUARD vezetett be s mely még a 18. században is fennállott, hogy t. i. az angol király kézrátevéssel gyógyított. Ezt különösen olyan állapotokban vélték hasznosnak, melyeket ma skro- fulózisnak nevezünk s melyet azért az angolok királyi betegségnek (kings evil) is elkereszteltek. Ezen eljárásnak kidolgozott ceremóniáléja volt, mely MÁRK apostol evangéliumát idézte: »a betegekre kezeiket teszik és meggyógyulnak«. Ettől a ceremóniáiétól ORÁNIAI VILMOS némileg eltért az egyetlen esetben, melyben a kézrátevést alkalmazta, mondván : Adjon az Isten neked jobb egészséget és több észt. Kétségtelen a zon- ban, hogy ezen kézrátevésnek igen érdekes irodalma van, részben sebészeti, részben teológiai. Utóbbi azt vitatta, hogy VIII. HENRIK angol királynak a katolikus egyház kebeléből való kiközösíttetésével elveszett azon képessége, hogy kézrátevéssel gyógyítson, a sebészeti munkák közül pedig megemlítendő JOHN BROWN-é, a szent Thomas-kórház kirurgusáé; ő pontosan 90.798 személyről tud, akiket az angol király kezének érintése meggyógyított.

Mindenképpen kétségtelen, hogy a kézrátevés szokása a kereszténység előtti időkből származik. Nyilván jelképes maradványa azoknak az