Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye

I. Rész: Képek a múltból - I. Fejezet. A kezdetek kezdete

17 "bozo népek gyógyszerkincse igen különböző. A Húsvétszigetek benn­szülöttei csak három gyógyszert ismernek, Észak-Amerika indiánusai közel százat. E növényi anyagok közül igen sokat átvett a modern orvostudomány is. Idetartozik a mák (papaver somniferum) nedvéből készült ópium, melyből számos gyógyszerkészítmény származik (leg­ismertebbek a morfium, codein, papaverin). Az indiánok jöttek rá a kokalevél, az Erythroxylon coca levelének fáradságot szüntető, erő­sítő tulajdonságaira is. Az ezen levélből nyert cocain egyik legfontosabb érzéstelenítő szerünk. A kinafa kérgének maláriaellenes hatása Dél- Amerika bennszülötteinek révén lett az orvosi tudomány közkincsévé stb. A legújabb időkig, amíg a gyógyszereknek tudományos, kémiai alapon való gyártása meg nem indult, a gyógyszerek legnagyobb részét kertek, mezők, erdők termékei szolgáltatták és ezek gyógyító hatására majdnem kivétel nélkül egyszerű emberek, földmívesek, pásztorok, exotikus vidékek bennszülöttei jöttek rá. Sok gyógyító hatású szer elsőrendű élvezeti cikké vált, ilyenek a tea, a kávé és a kakaó. De ide tartoznak az egész világon a legkülönbözőbb formákban elterjedt alko­holos italok is, továbbá a dohány, nem is szólva a hasisról, az ópiumról és a fehér mérgekről (cocain, morfin stb.), melyek mint gyógyszerek áldást hoznak, mint élvezeti cikkek azonban az emberi nem leggono­szabb ellenségei. 7. Az állatvilágból származó gyógyszerek a mai orvoslásban is szere­pelnek, részben mint vitaminok, hormonok hordozói, részben mint kenőcsalapanyagok — mindenképpen azonban valami gusztusos formá­ban. Annál inkább el volt terjedve állati eredetű gyógyszereknek igen undorító formában való használata az ősi időktől a legújabb korig. Ezen szerek használata részben ténylegesen hasznukon alapul, részben azonban, sőt bátran mondhatjuk, nagyrészt babonákon. Igen tanulságos például a nyál használata. A nyál nemcsak a leg­ősibb tisztítószer, olyannyira, hogy manapság is a legtöbb ember, ha pici sebet ejt az ujján, azt szinte önkéntelenül a szájába veszi és meg­szopja, amiben nem egyszer van is valami bölcseség. A kéz sikossá vagy tapadóssá tételének előmozdítására is igen hasznos a nyál, mint azt szomorúan tapasztalhatjuk nemcsak színházi ruhatárakban, hanem csemegeüzletekben is, ahol a kisasszony rendszerint ezt az undorító módszert választja, mikor áruja számára egy ív csomagolópapírt keres. A nyál mint hűsítő is szerepelhet ; gondos anyák még a 20. század­ban is nem egyszer benyálazzák a helyet, ahol csemetéjük megütötte magát. Néha csók formájában teszik ezt, néha az ujjuk segítségével, néha megelégesznek a ráfúvás hűsítő hatásával. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy egyes bennszülöttek a has fájdalmas helyére vagy a mumpsz folytán megdagadt fültőmirigyre ráköpnek, hiszen a párol­Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye. -

Next

/
Thumbnails
Contents