Perlici Dániel: Consilium medicum az az orvosi oktatás, miképpen kellessék e' mostani pestisses... (Buda, 1740)
Az Pestisses nyavalyáknak preservativárul
mértékben continuállya, mert az ebben való exceflus, illyen vefze- delmes údőben a’ mérget igen fel-gyulafzt^a. ^ A’ mellet az-is emlékezetre méltó, hogy kinek kinek maga fzükségire kulőmb pohara legyen. Es minthogy a’ harag, mérgelődés, és minden rend kivulva- ló indulatok az terméfzetnek erejét meg-gyengitik, az ő ceconomiá- ját turbályák, tifztátalansággal, és mérges nyavalyákot bé-fzivó taplókkal meg-tőltik, (x) ki tetzik, hogy igeo méltó azoknak el - ke- rulefe. ___PKiESERVATIVARUL._____________tj C VI. Jz (*) Minden affe&ufok között leg-ártalmaííabb az haraggal és bánattal való mér- gelődés, félelem, rettegés, és fzomorúság, mint hogy minden terméfzet fze- rint való praefervativa ellen, a' vért az belsó réfzekre vifzfza huzák, és ekképpen a’ fzükséges circulatíót-is tartoztattyák, és az egéfz fzivnek és terméfzetnek ereit gyengítik. A’ harag annyira, kivált ha más affefíufok nélkül való, nem olly ártalmas mint hanem fok bUlíTel meg tőltvén a' vén, fok féle mérges forró hídegleléfeknek, és terméfzetnek meg. eméfztés- hez okot ád. leg hafznoflabb affefíus, az lílenben nyögött eJme, cfendes , örvendetes, hármat nélkül való fzív, (vid- not. c. d) melíyben, valamint a' régiek a’ leg főbb jót ( fummum bonom) kereííenek, akképpen nem cfuda, ha peíliskor, az telinek ép erőbe való meg tartására is hafznáf. Máskint vig fzivet indító tárfaságok, mufica, s1 a’féle illy űriőbe nem ártalmatok, valamint Thales Cretenfis felül, ?zt írja Plutarchus, eum muficá peftew a corpo- ribus fucarefolitum fuijfe. Plutarchus invita Tbaht, Hafonlót recommendáí egy Spaniól Medicus, Caßar Caldera, Tr, de Peß.Hßalenfißati V. p. ^. in Peile incipiente non efi magis prsefentaneum remedium, quám pnemiffis reliquis, timorem exhilaratione á fe dejicere : Confidentiam apud Tureas facere, ne ita facile inficiantur, vid, Bluntii Itinerar. Oriental, p, 74 00 Valamint az Curákban minden orvofi fzándékot az fok féle próbákkal egy- veledett okoskodás (kivált haTokféle tapafztaláfokbúl meg-bizony oflbdott) meg-mutattya, akképpen az Peílisben való prsefervatrvákot-is az experientia leg jobban tanitya. A* mi az Politíai prapfervativákot illeti, tudgyuk axt , hogy, mint hogy többire Tőrök Orfzágbúl fzármazott aT Peílis, valahányszor Magyar orfzágba volt, az alsó Vármegyék felé való prs-cautiók és prac- clufiok mindenkor bafználtanak. Mert nints az az efztendő, hoíott vagy Tőrök Afiába, és főképpen nap-keleti Indiába, innen és túl a* Ganges vizén, az Nagy Mógolnak birodalmában, Chinai Imperiumban, Patafirnába, vagy közelebb, Europa felé NatoIIába, kis Afiába, levantébe, és főképpen Cairo és Smyrna várofokban, ahoz való Infulakkaí együtt az Arcbipelagusnak, nem grafsálna a’ Peílis, a’ mint is kivált utolsó Novellák fzerint, Algierha moß »agyon uralkodik. Tavaly iEgyptumban vólt, az honnan^valamint régemen
