Perlici Dániel: Consilium medicum az az orvosi oktatás, miképpen kellessék e' mostani pestisses... (Buda, 1740)
Az Pestisses nyavalyáknak preservativárul
14 I. AZ PF.STISSES NYAVALYÁKNAK VI. A& orv ofságok által lée?jdó pnefervativákrúl. A * mi az bellii praefervaló efzkőzQket és orvofságokat illeti, mind gazdagok, mind fzegények fzámára ollyakot kell válafztani,az mellyek i._) azoknak tefiét, és annak vérét meg-tifztittyák, 2. j minden rothad aß meg-előznek , és 3.} a terméfzetet d mellet erőfitik. (y ) Ártalmas efzkózők tehát mind azok, az kik a’ terméfzetet inkább erőltetik , gyengítik, és ki-fzárafztyák , úgy mintáz asquinoftialis udőkőn Thucydides ideiben, a* ki az akkori Peflift helyeden le-irja IJb, 2. de hello Pető* ■ponefiitco p. 130.) gyakorta kereskedés által Macedóniában, és onnan Romániába, s’ Conftantinopolyba vifzik a’ Törökök, sót Dód, Kanold Tr.de Peße Trlaßtlienfi az Peftisnek mindenkori lakóhelyét ÁEgyptuft mondgya. vid, -4#, Erűd. /1. 1721. p. 404. Nem cfuda tehát, hogy mar egynéhány efztenriőktül fogva az Török orfzág fzélin graífalván a’ Peftis, kivált régi fzokáfok fzerinfc (cutn fatb ineluttabili homines mori cenfeant, malo huic afferre medelam adeo ne- gligunt, ut pro ßulto ineptoj, homine habeant, qui vim contagionis effugere fußt* fiet. vid. Mr. du Moret, nouveau Voyage du Levant, recenf. in Ad, Erud. A, 1695. p. 28«?.) nem fokát gondolván vele, ez utólsó Török háborúban is az Afiai nép által bé-hozattatott Magyar orfzágban, az kik a’ hóit tetteiket a* Dunnába vetvén, annak a’ halait és vizét úgy inficiálták, hogy többire ezen Magyar orfzági Peflis, már az vizek mellet grafsálni continual. Jóllehet ugyan, valamint régenten Izraelitáknál, Romaiaknál, és Görögöknél, (felöl említett Thucydides le-iráfa fzerint) régi Itteni cfapás és oflora képpen , úgy Magyar orfzágban is majd nem mindenkor egy formán, Gugákkal és Carbun- culufokkal járt; Mind-azon-által többire ezen pefiiíTes méreg az Töröktefíek- tül, az honnan fzármazik, meg külömbőztetik, mellyeknek rend-tartását és élettyekriek módját, ha valaki meg-visgállya azon meg kűlómbözőtt quaiitá- sát-is alkalmalíint meg értheti, ésljgyan azon, mint praefervativáját, mind cu- ráját jobban fundálhattya. Tudni illik, minden méreg e! világon ezen három kút-fóre reducáítatik; mert vagy föld alatt termett az mineralékbe , vagy füvek, gyűkerek és gyümölcsök között, vagy az élő állatokban, a’ micfodás fok féle elől járt nyavalyákban, a’ Törők s’ másféle teflekben termett pefiif- fcs méreg. Már ezen méregnek qualitását az operatiójábúl obfervályuk, hogy I ) Hirtelen meg.járja az egéfz embert, és mint a’ kováfz a’ téfztát, úgy ennek leg-kiíTebb mértékje az egéfz vért magához hafonlóvatefzi, hidegleléft, főfájlft okozz, az egéfz erőt el-vefzi, és az hufos inas réfzeket egyfzer s’ mind Jánkafztya,az hoananazután felcttéb való alatlanság, vagy álom» hagymáfz»
