Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
rozsony és a 3-ik egyetem. Pozsony város egészségügye és egészség- ügyi intézményei. dk, pXvat ya.tna g.Írok téren épült fel. A XVIII-ik század elején, 1732-ben a Sz. Erzsébetről nevezett irgalmas rendű apácák telepednek meg és alapítják a mai napig is fennálló női kórházat. Az izraeliták is a XVIII-ik században alapították külön kórházukat. A XIX-ik században a kórházak száma Pozso^ban mondhatni megkétszereződik. Keletkezésük az 1850-ik éven túli időre esik, ekkor keletkeztek egymásután a cs. és kir. helyőrségi kórház, az evangélikusok kórháza, a „Ferenc Józsefi gyermekkórház, az állami kórház, mely nemcsak Pozsony egyik nevezetessége, de egyúttal az ország egyik legjelentékenyebb egészségügyi intézménye is, végre az 1883—84-ig épült és 1885-ben megnyilt m. kir. bábaképző- intézet. Mindezekről tüzetesen az illető kórházak ismertetésénél. Nem tagadható tehát, hogy a kórházakat illetőleg Pozsonynyal egy magyar város sem mérkőzhet, még Kolozsvár sem. Mindezekből látható tehát, hogy egy orvosi karral ellátott harmadik egyetem csakis egyedül Pozsonyban volna legcélszerűbben és legolcsóbban felállítható. Ezek előrebocsátása után áttérünk Pozsony város egészségügyének és egészségügyi intézményeinek ismertetésére a legutóbb lefolyt ötven év alatt. A lakosság egészségi állapotának haladását vagy hanyatlását, a halálozási arányszámok képe mutatja legjobban. Tudvalevő, hogy a halálozások adatait feltüntető arányszám egyes esztendőkben a járványok és időjárási viszonyok befolyása következtében hullámzatos eltéréseket mutathat ugyan: de végeredményében mégis liiven tünteti föl az általános egészségügyi állapotot. A részletek ismertetése előtt is már örvendetesen nyilatkoztathatjuk ki, hogy Pozsony városának egészségügyi 6
