Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

helyzete évről-évre tetemesen és fokozatosan javult. Ennek két főtényezője pedig a szigorúbb egészségügyi adminisztráció jótékony hatásán kivül, a vízvezeték általános bevezetése és a talaj tisztítása. Kimutathatjuk, hogy a mily mértékben foglal tért a köztudatban annak sarkigazsága, hogy az egészség fenntartására elsőrendű követelmény a tiszta talaj, jó ivó- viz és tiszta levegő — a mi a talajviszonyokkal nagy részben összeköttetésben is áll — abban a mértékben sikerűit Pozsonyban is a halálozások arányszámát csökkenteni, úgy hogy Pozsony nemsokára a legkedvezőbb liygienikus viszonyokkal bíró városok közzé fog tartozni.

Pozsony város kedvező fekvése, erdeinek, ligeteinek gazdagsága ismeretesebb, semhogy mind ezekről bővebben kellene szólanunk.

A természetnek pazar kézzel adott jótéteményei azonban nagyon csorbulnának, a mint a múltban ez be is bizonyosodott, ha a talaj szennyezettsége és ennek következtében a gyakran szennyezett, tehát egészségtelen ivóvíz, a lakosság egészségét továbbra is állandóan veszélyeztetné.

Immár számokkal mutathatjuk ki, hogy Pozsony városának egészségügye, különösen a vízvezeték megteremtése és kiterjesztése, valamint ezzel karöltve a csatornahálózat tetemes kibővítése óta mennyire jelentékenyen javult.

Az 1883—85-ik években 48.000 lakos mellett az évi halálozási arányszám az idegenek beszámításával ezerre 40.89, 40.3, 36.6 volt, az idegenek leszámításával pedig (amint helyesen csak igy állíthatni föl a halálozási arányt) ezer lakosra 36.93, 36.4,33.3. Az 1901 —3-ik években 65.867. lakos mellett* ezerre 21.83, 23.89 és 22.39°/00 volt az elhaltak száma.

* Ebbe az összegbe be van foglalva a 4330 egyénből álló katonaság is.------------- ' POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE , .. _______ -J

ó hygienikus viszonyok.

Halálozási arány szám.

7