Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

kevéssé számba jövő tényező. Tekintetbe kell vennünk továbbá azt is, hogy Pozsonyban sok a nvugdíjjas öreg ember, a kiknek halálozási aránya a természet rendje szerint mindenesetre magasabb, mint a benntlakók arány- lagosan eloszló korosztályainak halálozási hányada. Ha mindezen okokat figyelembe vesszük, úgy mégis csak kedvezőbben kell megítélnünk Pozsony egészségügyi helyzetét, mint azt a nyers számbeli adatok mutatják, annyival is inkább, mert az utolsó néhány év alatt a születések száma már folyton növekszik, a halálozási arány szám pedig évről-évre csökken legujabbi, a minek oka mindenesetre Pozsony jó hygienikus viszonyaiban keresendő.

Pozsony város egészségügyi történetének félszázados mozzanatait összefűzve és vizsgálva, ismét megerősítve látjuk azt, hogy az anyagi jólét előmozdítása és rendezettsége mily nagy befolyással van az emberi élet meghosszabbítására, a munkaképesség növelésére és biztosítására, a mi a nemzeti haladásnak és hatalomnak egyik alapföltétele. Bizonyos, hogy a szegénység, nyomor, tudatlanság és babona, továbbá az ezekből fakadó kuruzslás, valamint a tisztaság és az egészség ápolása iránt való közömbösség, az ember legnagyobb ellenségei s a halál leghívebb szolgái. Ellenben a rend, mértékletesség, tisztaság, a jólét bizonyos foka, a műveltség, az egészség fenntartására való érzék, az emberi élet hű és biztos szövetségesei.

Ezeknek a tényezőknek köszönhetik a népek, ha az egyiknek kisebb a halálozási számaránya, mint más nemzetnek; ha járvány nem ritkítja meg soraikat. Kétségtelen tehát, hogy a mennyire a természetes határok megengedik, a művelt------- POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE _____-------------------------------------B

efejezö.

;• ni