Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

ség haladásával mindenütt hátrább szorul a halál. Bizonyos, hogy mentői műveltebb egy nép, mondjuk, város, annál inkább fel tudja fogni a közegészségügy nagy jelentőségét s annál inkább tudja érvényesíteni követelményeit.

A mikor a városokban már nagyobb haladásról számolhatunk be, sajnosán látjuk, hogy a falusi nép általában még nem tudja megérteni s felfogni, mit kell mindent tennie egészsége érdekében. Ezért vár szép feladat a papokra és tanítókra, hogy a népet minden lehető alkalommal népies előadásokban, a közegészség és fizikai jólét legegyszerűbb tételeire kioktassák s őket a jó egészség föltételeiről meggyőzzék. Csak is úgy valósulhat meg a nagy emlékű Tréfort Ágost, vallás- és közoktatásügyi miniszternek ama sokat mondó jelszava: a tudomány, vagyon és egészség, az emberiség legnagyobb jótevői.

Hazánkban a közegészségügy minden haladása mellett sem részesült eddig abban a figyelemben és gondozásban, mint amelyet ez az egész népesség jólétére és az ország gyarapodására első sorban kiható ügy megkövetelt volna. Láttuk, hogy az egészség ápolásának és megóvásának rendezése, a vele foglalkozó intézmények működése, mily nagy eredményeket képesek felmutatni égy városban is. Ez áll az egész országra nézve is. S a mikor egy egész nemzet jólétéről és jövőjéről van szó, a mi oly sokoldalú és bonyolódott működéssel jár, nagyon is megokolt és szükséges lenne az agen- dáknak szétválasztása és egy külön közegészségügyi ministerium mielőbbi felállítása; mert a népek egészsége drágább az anyagi javaknál, hiszen Beaconsfield a nagy angol államférfiú is azt mondotta, hogy „A nép egészsége az az alap, melyen az állam üdve és hatalma nyugszik“.

— DK. DÍVÁI VÁJNÁ G^BOR .......................