Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE Megjegyzendő, liogy a pozsonyi táblázatokban, a melyeket itt közlünk, látszólagos eltérés mutatkozik az orsz. statisztikai hivatal adataitól. Ez az eltérés onnan van, hogy a míg az orsz. statisztika a városban elhaltak összeségét veszi számítás alapjául, tehát a kórházban elhalt idegenből jöttékét is, a mi kimutatásainkban azonban a mint a szabatosság így is követeli, csak a Pozsony városába való halottakat vesszük, mert a születésekkel csak ezek hozhatók helyes viszonyba. E szerbit a 25 törvényhatósági joggal felruházott városok közt Pozsony halálozás tekintetében a 6-ik helyet foglalja el; megelőzi csupán Budapest, Sopron, Komárom, Pécs, Arad; míg Kassa, Székesfejérvár, Győr, Szatmár, Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Szeged, Debrecen, már nagyobb arányszámmal maradnak mögötte. A gyermekhalandóság dolgában Pozsony kedvezőbb helyzetben van. Az 1905. évben egyenlő helyzetben volt Temesvárral s egyedül Pécs előzte meg, ahol csak 28.8°/0 volt az összes halottakhoz viszonyítva a gyermekhalottak száma. Amíg Budapest is mögötte állt a maga 35.7°/0-val, a törvényhatósági városok közül a legtöbben megdöbbentően nagy, 40n/0-ot meghaladó gyermekhalandóságot mutatnak ki; nevezetesen Székesfejérvár, Zornbor, Szeged, Kassa, Debrecen, Szatmár, Versec, Kolozsvár, Marosvásárhely, Fiume; sőt Kecskeméten már 51.5 °/0, Szabadkán 54°/0 a gyermekhalottak száma az összes elhaltak közül. Az 1903—1905-ik esztendők határozott javulásról tanúskodnak az 1896—1905-iki tiz éves átlaghoz képest; e tiz évben a gyermekhalottak száma ugyanis az összes halálozások közül átlag 37°/0. Legrosszabb volt az egyébként is kedvezőtlen 1902-ik esztendő, amikor 11 . Gyermekhalandóság.
