Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
Idegen halottak. Fertőző kórok. a gyermekhalálozás Pozsonyban is 45(,/0-ra rúgott; mint azonban látjuk, azonnal visszaesett 30-ra s a szintén általában kedvezőtlen 1905-ik évben sem emelkedett többre 35°/0-nél. Az összes halálozások, tehát nemcsak a bennlakók halálozásának feltűnően elütő nagyobb száma onnan származik, hogy Pozsony népes kórházaiba sok idegen véteti föl magát gyógyíthatatlan betegséggel. Az erőszakos halálesetek számát és ezzel az általános halálozási százalékot az Ausztriából származó öngyilkosok száma is jelentékenyen növeli, akiket a Duna sodra rendszerint Pozsonynál vet partra. De a bennlakók halálozásánál sem szabad figyelmen kivül hagynunk azt, hogy Pozsonyban sok nyugdíjas öreg ember szeret megtelepedni, a kiknek magas korosztályában természetesen nagyobb halálozási hányad jelentkezik, ami az egyetemes számcsoportra kedvezőtlen befolyással van. Mindezt számba- véve, világos, hogy Pozsony egészségügyi képe valamivel mindig kedvezőbb, mint azt a statisztikai végeredmény számai mutatják, ami egyébként a föntemlített kisebb arányú gyermekhalandóságban már meg is nyilatkozik. A közegészségi viszonyok mint már utaltunk rá, általában véve már az előbbi években sem voltak kedvezőtlenek, kivéve hogy a fertőző kórok, hiányozván akkor még a továbbterjedésök és elfojtásokra mai napság alkalmazott intézkedések, gyakran fajultak járványossá, és ez esetben a halálozások számát tetemesen növelték. Azonban bátran mondhatjuk, hogy Pozson}^ már akkor is egyike volt hazánk jobb egészségi viszonyokkal biró városainak. A lakosság műveltebb volt s nagyobb jólétnek örvendett. Pozsony 1848-ig koronázó város és az országgyűlés--------------------------~ DR. PÁVAI VÁJNÁ GÁBOR ------1 2
